Nem minden szolgálati idő, ami annak néz ki – több ezren mennek minden éven úgy nyugdíjba, hogy meglepetés éri őket
VG
2026-05-12 15:15
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben több mint 2,4 millió ember részesült öregségi nyugdíjban vagy más nyugdíjszerű ellátásban Magyarországon. Évente általában 80–100 ezer ember vonul nyugdíjba. 2026-ban az 1961-ben születettek érik el a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatárt, feltéve, hogy legalább 20 év szolgálati idővel rendelkeznek. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy bizonyos időszakokat a jogszabályok nem ismernek el szolgálati időként – hívja fel a figyelmet cikkében az Origo.
A lap összeállítása szerint szolgálati időnek alapvetően azok az időszakok minősülnek, amikor az érintett biztosítási jogviszonyban állt, és nyugdíjjárulékot fizettek utána. Ilyen lehet például:
A problémák jellemzően akkor kezdődnek, amikor valaki évekkel később döbben rá, hogy egy-egy időszak mégsem került be a nyilvántartásba.
A fizetés nélküli szabadság például csak akkor vehető figyelembe szolgálati időként, ha arra az időre történt járulékalapot képező jövedelemkifizetés. Ennek hiányában akár hónapok vagy évek is kieshetnek a nyugdíjszámításból.
Hasonló a helyzet a munkanélküliséggel is. Az álláskeresési ellátás folyósításának időszaka még szolgálati időnek számíthat, maga a munkanélküli időszak azonban nem feltétlenül.
Bizonyos élethelyzetek különösen komoly következményekkel járhatnak a szolgálati idő szempontjából. Például a letartóztatás és a szabadságvesztés időtartama főszabály szerint nem minősül szolgálati időnek, kivéve, ha az érintettet később jogerősen felmentik vagy az eljárást megszüntetik.
A vállalkozóknak és őstermelőknek is érdemes fokozottan figyelniük a járulékfizetésre. Nyugdíjjárulék-tartozás esetén ugyanis előfordulhat, hogy az adott időszakot a nyugdíjbiztosítás nem fogadja el szolgálati időként.
Kevesen tudják azt is, hogy részmunkaidő vagy alacsony kereset esetén nem minden év számít teljes szolgálati évnek. Ha a jövedelem nem érte el aminimálbérösszegét, akkor csak arányos szolgálati időt állapíthatnak meg.
A saját jogú nyugdíj melletti munkavégzés pedig már nem növeli tovább a szolgálati idő hosszát.
A felsőfokú tanulmányok beszámítása szintén dátumhoz kötött. A nappali tagozatos egyetemi vagy főiskolai évek alapvetően csak az 1998 előtti időszak esetében vehetők figyelembe szolgálati időként.
Szakértők szerint anyugdíjelőtt állók számára az egyik legfontosabb lépés az adategyeztetés. Ezt bármikor kérhetik a kormányhivataltól, és érdemes már évekkel a nyugdíj előtt ellenőrizni, hogy minden munkaviszony, járulékfizetés és jogosultsági idő megfelelően szerepel-e a nyilvántartásban.
A hiányzó igazolások, rendezetlen járuléktartozások vagy félreértelmezett szabályok ugyanis akár évekkel is csökkenthetik az elismert szolgálati idő hosszát.
További részletekaz Origo cikkében olvashatók.