● news.bsdnet.hu

Csaknem öt év után, 2026. szeptember 30-ával megszűnik a jelzáloghitelek kamatstopja – derült ki a kormány hírverés nélkül társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetéből. A Portfolio ennek kapcsán azt írta, hogy a döntés összesen 216 ezer, vagyis minden negyedik lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződés törlesztőrészletét fogja érinteni, esetükben 2022 óta nem hagyta érvényesülni a piaci kamatváltozásokat az intézkedés. A lap megjegyzi, hogy a döntésről nem esett szó a mai kormányszóvivói sajtótájékoztatón, csak a babaváróhitelek gyermekvállalási határidejének 2026. november 1-jéig történő meghosszabbításáról. A Portfolio felhívta arra is a figyelmet, hogy az MNB legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentésének a becslése szerint akikhez 164 milliárd forintnyi kamatstop által érintett jelzáloghitelállomány (a teljes jelzáloghitel-állomány 2,1 százaléka), valamint 110 milliárd forint egyéb hitel is tartozik. A lap kiemelte, hogy ha nem lenne a kamatstop, akkor 5,7 százalék helyett nagy átlagban valahol 8-9 százalék körül lenne még mindig az érintett jelzáloghitelek kamata. A Portfolio arra is rámutatott, hogy egy tipikus, 5 éves hátralévő futamidejű jelzáloghitel esetében mintegy 10 százalékkal ugorhat meg a törlesztőrészlet, ami az esetek többségében havi néhány ezer forintot jelenthet. Sebestyén Géza korábban a kamatstop kapcsán kiemelte: a döntés mintegy 300 ezer jelzáloghiteles háztartást érintett, és a becslések szerint 300 milliárd forint meg nem fizetett többletkamatot hagyott az adósoknál. Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint a kamatstop egy „pénzügyi tűzfal” , amely megakadályozta, hogy a gyors kamatemelések azonnal és brutálisan átterhelődjenek a lakosságra. – fogalmazott. Ahogy Sebestyén Géza összegzi: a kamatstop nem csupán gazdasági intézkedés volt, hanem „százezrek otthonát védte meg” .