● news.bsdnet.hu

Magyarországon évente közel egymillió tonnányi élelmiszer megy kárba, miközben rengeteg családnak és egyedülálló embernek jelent mindennapi kihívást az étel biztosítása. Ezt az ellentmondást igyekszik felszámolni a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amely egyedülálló logisztikai hálózattal köti össze a felesleget felhalmozó cégeket a rászorulókkal. Monok Anett Kreatív producer-Stúdióvezető Tóth-Máté Barnabás Operatőr, vágó Szekrényesy Dávid Operatőr, vágó Ezeket látta már? A folyamat lényege az önzetlenség és a hatékonyság, legyen szó a 800 áruházról, a harmincnál is több iskolai menzáról vagy a száznál is több élelmiszergyártóról, akiktől napi rendszerességgel mentik a feleslegeket , a felajánlott termékeket ingyen veszik át, majd ingyen osztják tovább. Az egyetlen valós költség ebben a láncolatban a logisztika. Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank Egyesület kulső kapcsolatokért felelős igazgatója beszélget a munkatársunkkal / Fotó: Blikk Nagygyörgy András, az egyesület külső kapcsolatokért felelős vezetője rávilágított arra, milyen elképesztő hatékonysággal működik a szervezet . Ha valaki akár csak 1 forinttal támogatja a munkájukat, abból a logisztikai optimalizálás révén 30 forint értékű élelmiszert tudnak eljuttatni a célba. A hálózat ereje az összefogásban rejlik: A szervezet 17. kerületi központi raktárában egyszerre több százezer kilónyi mentett élelmiszer található. Ezek többsége közeli lejáratú vagy sérült csomagolású, de emberi fogyasztásra tökéletesen alkalmas termék , amelyeket a kereskedők már levettek a polcaikról. Az élelmiszermentés gyakran igazi logisztikai bravúrt igényel, hiszen a határidők szorosak. Előfordul, hogy egy gyárból hirtelen több tízezer élesztőt kell két nap alatt teríteni, vagy – mint a Covid-időszak alatt – a leálló iskolai étkeztetés miatt 44 tonna alma sorsáról kellett azonnal dönteni. Különösen emlékezetes volt az az eset is, amikor egy meghiúsult tömegrendezvény után 7000 adag meleg gulyáslevest mentettek meg és osztottak szét egyetlen nap alatt. A raktárban a hűtési lánc fenntartására és a sokkoló hűtők használatára kiemelt figyelmet fordítanak, a felelősséget pedig az Élelmiszerbank átvállalja a partnerektől. Akár esküvőkről vagy céges rendezvényekről megmaradt ételekről is szó lehet, a lényeg, hogy a szervezők előre jelezzék a felesleget. Ezek a falatok biztosan jó helyre kerülnek / Fotó: Blikk A mentett áru a partnerszervezeteken keresztül jut el a rászorulókhoz. A Budafok-Tétényi Család- és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője, Iványi Viktória elmondta, hogy önkormányzati intézményként egy teljes adománypontot működtetnek a kerületi lakosok segítésére. Az Élelmiszerbankkal való többéves kapcsolatuk révén napi szinten 200–250 főt látnak el, beleértve a bentlakásos intézményeket és a családok átmeneti otthonát is. Nyíry Mónika, a központ munkatársa részletezte a napi rutint: „Hétfőtől péntekig osztunk élelmiszert, ami pékárut, zöldséget, gyümölcsöt és vegyes élelmiszereket jelent, de az Élelmiszerbank akcióinak köszönhetően tartós élelmiszer is kerül a csomagokba. Naponta 35-40 családot látunk el.” A csomagok összeállításánál személyre szabottan figyelnek a speciális igényekre, például a cukorbetegségre vagy a különböző allergiákra. A munkatársak nemcsak az ételt adják át, hanem szoros emberi kapcsolatot is ápolnak a kliensekkel, sokszor egyéb adományokkal is (például háztartási gépekkel) segítve őket a krízishelyzetekben. Az Élelmiszerbank és a helyi adománypontok működése bizonyítja: az önkéntes órák, a céges felajánlások és az adó 1%-os felajánlásai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a felesleg ne a kukában, hanem a leginkább rászorulók asztalán kössön ki. Blikk Szív videósorozatunk többi részét itt találja! rászorulók