● news.bsdnet.hu

Miután a parlamenti képviselőknek a minap közzé kellett tenniük a vagyonnyilatkozatukat, láthatóvá vált, hogy a tiszás honatyákat miként érintené Magyar Péterék egyik legfontosabb kampányígérete, a vagyonadó bevezetése. Noha a Tisza Párt országgyűlési képviselői közül jó néhányan rendelkeznek jelentős, több száz millió forintra rúgó vagyonnal, a túlnyomó többségüket nem sújtaná az új sarc, amelynek értékhatárát egymilliárd forintnál húzták meg. Egészen pontosan két olyan ember ül a Tisza-frakcióban, akiknek meg kellene fizetniük a tervek szerint egyszázalékos közterhet. Egyikük Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, akinek a befektetései mintegy hatmilliárd forint tesznek ki a vagyonbevallása szerint. Az összegben nem szerepel azon balatoni nyaraló haszonélvezeti jogának értéke, amely a Tűzfalcsoport szerint kimaradt Kapitány nyilatkozatából. Másikuk Csőszi Attila , aki 775 millió forint pénzügyi vagyona mellett több értékes ingatlan felett is diszponál, az összvagyona pedig 1–1,1 milliárd forint. Ráadásul mindkettőjük vagyona meglehetősen likvid – vagyis jelentős részben pénzeszközökből áll –, ami elég egyszerűvé teszi az adó befizetését. Szemben például azokkal, akiknek nincs jelentős készpénzük vagy értékpapírjuk – ahogy nagyobb jövedelmük sem –, s például öröklés útján jutottak egy-egy kiemelten értékes helyen fekvő ingatlan birtokába. Az ilyen helyzetben lévőknek gyakorlatilag megoldhatatlan problémát okozna a minimális összegű – vagyis az évi tízmillió forintnyi – vagyonadó – befizetése is, így az esetleg lakhelyükül szolgáló ingatlan eladására kényszerülnének. Visszakanyarodva vizsgálódásunkhoz azt találtuk, hogy Kapitányon és Csőszin kívül egyetlen tiszás képviselő bevallott vagyona sem éri el az egymilliárdos határt, jó néhányuké azonban nem sokkal marad el attól. Több tiszás honatyánál szinte alapvetés a budai luxuslakás – némelyiküknek spanyolországi és egyiptomi üdülőparadicsomokban is van lakása vagy háza –, de ebben a körben nem kirívó tulajdonelem a jelentős területű földbirtok sem. Jellemzően a pénzeszközökben is dúskálnak, amelyeket gondosan diverzifikált részvény- és értékpapír-portfólióban fialtatnak. De nézzük meg a konkrétumokat, kezdve a miniszterelnökkel! Magyar Péter nagyjából 88 millió forintnyi pénzügyi vagyona az ingatlanaival együtt – köztük két hegyvidéki lakóházzal, amelyek közül a nagyobbik 216 négyzetméteres, valamint egy óriási, közel 8000 négyzetméteres területen fekvő balatonhenyei társasházzal – is legfeljebb nagyjából 800 millió forintra rúg becslésünk szerint. Maradva a kormányfő családjánál, Magyar Péter sógora is hasonló mértékű összvagyonnal rendelkezhet, alulról karcolva az egymilliárd forintos határt. Melléthei-Barna Márton saját tulajdonában lévő budai ingatlanvagyona 580–845 millió forintot tehet ki. Az öt XII. kerületi ingatlant magában foglaló portfólió legértékesebb darabja egy 119 négyzetméteres lakás, amely konzervatív becslések alapján is legalább 200 millió forintot érhet. Orbán Anita külügyminiszter vagyona ugyancsak jóval meghaladja a félmilliárd forintot, így neki sem kell majd vagyonadót fizetnie. Dollár-, font- és euróbefektetései nagyjából 270 millió forintra rúgnak, emellett például egy 151 négyzetméteres újbudai lakással rendelkezik, amelynek értéke akár 300 millió forint is lehet. Az Országgyűlés tiszás elnöke szintén a legtehetősebb képviselők közt van, ám Forsthoffer Ágnes vagyona is legfeljebb 500 millió forintra becsülhető. Az Anna-bál egykori szépe nagyjából 360 millió forintnyi pénzügyi vagyona mellett értékes ingatlannal is rendelkezik: egy csopaki, közel kétezer négyzetméteres szőlőt és gyümölcsöst birtokol. Csatári Ernő hét siófoki lakóházban is rendelkezik tulajdonrésszel, Tenerifén pedig 100 százalékos tulajdonosa egy 75 négyzetméteres lakásnak. Ingatlanportfóliójának értéke akár a 700 millió forintot is meghaladhatja. A Tisza Párt frakcióvezetője, Bujdosó Andrea vagyona ugyancsak több száz millió forintra rúg: 170 millió forint értékpapír mellett például egy tágas, 116 négyzetméteres ürömi lakásnak is tulajdonosa. A Budapest 4-es egyéni választókerületében mandátumot szerző Koncz Áronnak közel 440 millió forintra tehető a pénzügyi vagyona, de céges érdekeltségei is vannak. Mivel azonban ingatlanból csak egy 74 négyzetméteres visegrádi lakás fele van a nevén, az egymilliárdos határtól jelentősen elmarad a bevallott vagyona. Így van ezzel Sopov Éva Ildikó is, dacára a mintegy 160 millió forintnyi pénzügyi eszközkészletének, valamint a Barcelona melletti Castelldefelsben felerészben birtokolt 153 négyzetméteres ikerházának. Hasonló cipőben jár továbbá Árvay Nikolett , aki számos hazai ingatlan – köztük mezőgazdasági területek – mellettegy 60 négyzetméteres lakást is birtokol az egyiptomi Hurghadában. A Tisza először tavaly augusztus végén rukkolt elő egy vagyonadó-koncepcióval, ami arról szólt, hogy az ötmilliárd forintnál nagyobb vagyonokra vetnének ki egyszázalékos közterhet. Kisvártatva az összeghatár jelentősen csökkent: a Nemzet hangja nevű pártszavazás október elsején elindított második körében a Tisza egyebek mellett arról kérdezte szimpatizánsait: akarják-e, hogy már az egymilliárd forintos vagyonok után is vagyonadót szedjenek? A válaszadók 96 százaléka igennel szavazott, s végül ez a verzió került a párt februárban bemutatott hivatalos választási ígéretei közé. Magyar Péterék kormányra kerülve is napirenden tartották a vagyonadó ügyét: egy május közepén kelt kormányhatározat arra kérte fel a pénzügyminisztert, hogy készítse elő az új közteher bevezetéséhez szükséges jogalkotást. A jogalkotás, a szabályok kidolgozása – amelybe információnk szerint piaci szakembereket is bevont a minisztérium – a jelek szerint ütemesen halad. A kormány ugyanis szerdai ülésén tárgyalt a vagyonadóról, a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Magyar Péter ennek kapcsán kifejtette, hogy jelenleg még több lehetőséget vizsgálnak. A kormány tervei szerint az új adó 2027. január elsejétől él majd. és legnagyobb részt céges tulajdonrészek után fizethetik meg az érintettek. Európában manapság már csak az országok nagyon szűk köre alkalmaz klasszikus, teljes nettó vagyonra kivetett adót. Jelenleg három európai államban él ilyen szabályrendszer: Norvégiában, Spanyolországban és Svájcban. Az elmúlt évtizedekben több helyen, például Németországban, Svédországban, Franciaországban vagy Hollandiában jelentősen átalakították az ottani vagyonadószabályokat. Részben adminisztratív okok, részben pedig amiatt döntöttek így, mert a vagyonadót a gazdasági versenyképességet csökkentő köztehernek tartották. Hazánkban korábban a baloldal próbálkozott vagyonadó bevezetésével, ám a kísérlet kudarcba fulladt. A Gyurcsány–Bajnai-kormányok próbálkoztak 2009-ben, az IMF-mentőcsomagot követő megszorításhullám keretei között rukkoltak elő a közfelháborodást keltő elképzeléssel. A vagyonadó az ingatlanokra és a járművekre terjedt volna ki, de a szabályrendszer legfontosabb részét 2009 végén megsemmisítette az Alkotmánybíróság, mert a jogszabály alkotmányellenes módon írta elő a lakóingatlanok forgalmi értékének megállapítását.