● news.bsdnet.hu

A Monarchia egyik, sokszor emlegetett öröksége a bécsi mintára Budapesten is elterjedt kávéházi kultúra.Kávéházba azonban úrinők nem járhattak– annálinkább cukrászdába, amely a hölgyek számára is megfelelő találkahelynek számított. Ez (is) magyarázza rohamos elterjedésüket: míg a 19. század elején Budán és Pesten mindössze hat-hat cukrászda üzemelt,a század végére több mint száz cukrászdábanfogyaszthatták a fővárosiak a finomabbnál finomabb édességeket. Kugler Henrik1858-ban nyitotta meg a József tér 12. szám alatti házban cukrászdáját. A nevezetes eseményről aBudapesti Hírlapis beszámolt; külön kiemelve a díszes kioszkot és az „ízletes szalon” remek kínálatot, ahol „chinai és orosz theán kívül a theasütemények egy különös nemével Pesten a legjobb fagylaltot lehet enni.” A nevezett különleges teasütemény valószínűleg akuglerként emlegetett minyonvolt, amitJózsef Attila is megörökítettelső versében: De szeretnék gazdag lenni,Egyszer libasültet enni,Jó ruhába járni kelni,S öt forintér kuglert venni. Kugler 1870-ben a Gizella (ma: Vörösmarty) térre költöztette át cukrászdáját, majd 1884-benmegtalálta utódját a svájci születésű Émile Gerbeaud személyében, aki nemcsak aróla elnevezett sütemény„szülőatyja” volt, hanem a konyakmeggyé is. Ittlehetett először kapni a Dobos C. József által 1884-ben alkotottdobostortát is. Az immárGerbeaud Emilnevéhez köthető cukrászdafogalom lett Budapesten. Oda jártak „apesti delnők, csintalan hadi özvegyek, magassarkú terézvárosi dámák” találkozóikra; Medgyaszay Vilma pedigsanzont énekelt róla: „A földalattiból kilépő / művelt, középosztályú, szép nő, / s fején egy héttornyú kalappal / egy kávét rendel dupla habbal.../ Jó feleség, kiderül lám itt: / vesz férjének ötér’ szalámit, / és másnap ott ül még buzgóbban / a Zserbó-bo-bobóban.” ASzínházi Életegyik állandó és kedvenc rovatának is ez volt a címe:aki kíváncsi volt a legfrissebb pesti pletykákra, innen éppúgy megtudhatta, mintha leült volna a Gerbeaud márványasztalainak valamelyikéhez. 10 Buda talán legrégebbi cukrászdája1827-ben nyitott a Szentháromság tér 7. szám alatt. Schwabl Ferenc után Richter Leonhard, majd Müller Antal vette át: utóbbi Ferenc József koronázása alkalmávaldíszes cukordobozt és édességekből készített virágcsokrot nyújtott át Erzsébet királynénak, aki állítólag később is tőlük rendelte a reggelijét. A cukrászda azonban igazán a következő tulajdonos,Ruszwurm Vilmosalatt vált legendássá. Buda másik híres cukrászdájátAuguszt Eleknyitotta meg a Tabánban, 1870-ben. Fia tovább bővítette abudai édességbirodalmat: 1916-ban a Krisztina körúton, a Margit körúton, az Attila úton nyitottak fióküzleteket, majd1922-ben megnyílt az Auguszt-pavilon, amelyet „a főváros nyári szenzációs látványossága”-kéntemlegetett a sajtó: „Képzeljék el olvasóink a villamosmegálló mellett, remek parkban, balzsamos, eget ostromló fenyvesek között a remek kis palotát, ahol a közönség kényelmet, gyors kiszolgálást és lelkének mindazt megtalálja, aminek szükségét érzi.” Az 1890-ben még külvárosi környéknek számítóRákóczi út külső részénKazilek Nándor alapította meg aHauer cukrászdát. Halála után özvegye feleségül ment Hauer Rezsőhöz, aki 1899 után saját nevén üzemeltette a cukrászdát. A sütemények közül aróla elnevezettHauer-krémes, valamint az ananászos és marcipános finomságok voltak a legsikeresebbek. Hogy mi mindentlehetett kapniezekben az üzletekben? Szinte felsorolni is nehéz: linzert (úgy tartották, a legjobbat a Ruszwurmban kínálják), diós és mákos patkót, különféle tortákat (diós, csokoládés, puncsos és tojáshabos verzióban),kuglófot, teasüteményeket, indiánert, fatörzset, mézes puszedlit, különféledrazsékat, bonbonokat, pralinékat. Egy1935-ös cikkszerint „rengeteg,különféle színű és mázú cukros, gyümölcsös, habos és krémes sütemények, gyönyörű torta-, minyon- és kekszsütemények, dióból, mandulából, gesztenyéből,ezernyiféle ízből és színből remekelt cukrászművészeti alkotások” kínálták magukat a budapesti cukrászdákban. A lap szerint a fővárosiak háromféle okból jártak cukrászdába. Akik remekanyagi körülményeikkel akartak hivalkodni, az elegáns cukrászdák közül választottak. A diákokat és a szerényebb fizetésű hivatalnokokataz édesség iránti vágyvezette valamely közepes árkategóriájú, ám kiadós süteményeket kínáló cukrászdába. A„szerelmi cukrászdákba”pedig a kíváncsi szemek elől elbújni vágyó párocskák jártak: a fülkékre osztott helyiségek ugyanis kiváló randevúhelyszínnek bizonyultak, ahol akár még csókolózni is lehetett. Kapcsolódó: A 60-as évek végén egészen más körülmények közöttismerkedtek a fiatalok Múzsák a csók után Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában. Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen! hirdetés