● news.bsdnet.hu

Ha valaha is azon tűnődött, miután bezárta a bejárati ajtót, hogy vajon lekapcsolta-e a villanyt, vagy kihúzta-e a vasalót a konnektorból, nincs egyedül. Ez a bizonytalanság azonban nem kell, hogy mindennap szorongás forrása legyen. László Juli Szerkesztő Ezeket látta már? Japánban a vasúttársaságok egy egyszerű, mégis hatékony technikát alkalmaznak a hibák megelőzésére. Ez a módszer pedig pontosan az lehet, amire sokaknak szüksége van a mindennapi feladatok pontosabb elvégzéséhez . Ezt „shisa kankónak” nevezik. „A shisa kanko lényegében »mutatás és kimondás«, amelyet a figyelem és a pontosság fejlesztésére használnak” – mondta Joy Gallon, a Thriveworks terapeutája. „A módszert a japán vasúti rendszer biztonságának növelésére fejlesztették ki. A dolgozókat arra képzik, hogy egy tárgyra – például jelzőlámpára vagy megállóra – mutassanak, majd hangosan kimondják annak nevét.” A japán Vasúti Műszaki Kutatóintézet 1994-es kutatása szerint a shisa kanko alkalmazása csaknem 85%-kal csökkentette az emberi hibák előfordulását. „Mivel a gyakorlat a szemet, a kezet, a szájat és a fület is bevonja, aktívan stimulálja az érzékszerveket” – mondta Gallon. „Tanulmányok szerint fokozza a véráramlást a homloklebenyben, ahol a logikus gondolkodás és a következmények átlátása történik.” Más szóval ez egy teljes körű figyelem- és emlékezetsegítő rendszer. „Az agynak »látnia, mondania és tennie« kell valamit, ezért egyszerre használjuk a vizuális, a motoros és a hallási rendszert” – mondta Rachael Bloom terapeuta. „Ez csökkenti a hibák esélyét, mert ha az egyik rendszer hibázik, a másik kettő még mindig rendelkezik ugyanazzal az információval.” Ez a megközelítés nemcsak nagy felelősségű munkakörökben, például a vasúti közlekedésben hasznos, hanem a mindennapi apró feladatoknál is, például a vasaló kikapcsolásánál. Bizonyára önnel is előfordult már az, amikor egy szó „a nyelve hegyén volt”, mégsem jutott eszébe. Ez a rövid, átmeneti memóriazavar gyakori jelenség, amelyet a szakértők letológiának neveznek. Ilyenkor az ember pontosan tudja, hogy ismeri a keresett szót, de az átmenetileg „elérhetetlen” az emlékezetben. „Az agy a túlélésre van optimalizálva, ezért sok feladatot automatikusan, megszokásból végzünk” – mondta Anna Dearmon Kornick időgazdálkodási coach. „Az automatizmus energiát spórol, de emiatt bizonyos dolgokra nem emlékszünk pontosan.” A rutinfeladatok, mint a hajformázás, gyakran „autopilóta” üzemmódban történnek , ezért fordul elő, hogy sokan bizonytalanok, kikapcsolták-e a készüléket vagy sem. „Ha bevezetünk egy szokatlan elemet a folyamatba, az segít az emlékezésben” – tette hozzá Dearmon Kornick. „Ilyen lehet egy hang kiadása, csettintés, taps vagy akár egy dal eléneklése is .” Bár elsőre furcsának tűnhet a mutogatás és a hangos beszéd, a shisa kanko rendkívül hatékony, mert tudatosabbá teszi a cselekvéseket. „Legalább két fizikai megerősítést is beépít a folyamatba” – mondta Rashelle Isip, a The Order Expert termelékenységi coacha. „A gondolatokat a fizikai cselekvéshez köti, például mutatáshoz, egy tárgy megérintéséhez vagy hangos kimondáshoz.” A módszer nemcsak a munkahelyi biztonságot növeli, hanem a mindennapi fókuszálásban is segíthet. „Én is alkalmaztam már a módszert arra, hogy jobban koncentráljak a napi feladatok során” – mondta Isip. „Amikor jelen vagyunk és tudatosan figyelünk, jobban észleljük a környezetünket, és könnyebben elkerüljük a hibákat” – mondta Gallon. „A shisa kanko lényege, hogy rámutatunk valamire és kimondjuk, ezzel a jelen pillanatra koncentrálunk.” Ez a módszer különösen hasznos lehet ADHD-val élők számára . „Amikor az ADHD-s agy stimulációt kap, könnyebben szabályozható” – mondta Billy Roberts, a Focused Mind ADHD Counseling terapeutája. „Több érzékszerv bevonása segíti a figyelmet és a bevésődést.” Terry Matlen pszichoterapeuta szerint sok ADHD-val élő személy például dalokkal segíti az emlékezést. „A London Bridge Is Falling Down dallamára éneklik: »Ki kell kapcsolni a sütőt…«” „A végrehajtó funkciók – tervezés, szervezés, emlékezés – gyakran sérülnek ADHD esetén” – mondta Matlen. „Ezért önmagában a szándék nem mindig elég.” A szakértők egyetértenek abban, hogy a shisa kanko a tudatos figyelem erősítésével segíthet. Egyes kutatások szerint a hangos ismétlés és a mozgás akár a dopaminrendszerre is hatással lehet, bár ezt további vizsgálatoknak kell megerősíteniük. „A hangos stimuláció – például dúdolás vagy éneklés – növelheti a dopaminszintet , illetve javíthatja a koncentrációt” – mondta Roberts. A lényeg azonban nem pusztán a hangadás, hanem az, hogy a cselekvés jelentést kap. „Nemcsak zajról van szó, hanem önszabályozásról és tudatos jelenlétről” – tette hozzá Bloom. A dopaminhatás összefügghet azzal is, hogy egy feladatot sikeresen elvégzünk. „Minden apró kipipált feladat jutalmazza az agyat” – mondta Dearmon Kornick. „ Ez is lehet egyfajta pozitív megerősítés .” A shisa kanko elvei a mindennapokba is beépíthetők: „Használható arra, hogy megerősítse a napi rutin fontos elemeit” – javasolta Isip. „Ez lehet hangos beszéd, jegyzetelés vagy egy tárgy megérintése.” Ez segíthet a figyelem fenntartásában és a feledékenység csökkentésében is. „Az ADHD-val élők különösen profitálhatnak abból, ha megszakítják az automatikus cselekvést” – mondta Bloom. Egyszerű példák is működnek: rámutatni az ajtóra és kimondani, hogy „bezártam az ajtót”, vagy a kulcsokra, és kimondani, hogy „kulcsok”. „Egy másik lehetőség stresszhelyzetben alkalmazni” – mondta Isip. „Ilyenkor segíthet egy rövid mondat, például: »rendben van«, »folytassuk«, vagy »kezdjük újra«.” „Egyfajta földelő meditációként is működhet, amikor megnevezzük, amit látunk, hallunk vagy érzékelünk” – mondta Gallon. A szakértők szerint ez a módszer akár a rossz szokások megtörésében is segíthet. A technika elsajátítása időt igényel. „Ha mindig ugyanazt a mintát használjuk, az végül automatikussá válik” – figyelmeztetett Dearmon Kornick. Összességében a shisa kanko egy rugalmas eszköz, amelyet mindenki a saját igényei szerint alakíthat. „Minden ADHD-s agy más” – mondta Roberts. „Ami működik, azt érdemes megtartani, ami nem, azt el kell engedni.” ( via ) feledékenység