● news.bsdnet.hu

Magyarországnak vissza kell szereznie a 20. század elején még meglévő nemzetközi zenei presztízsét. Lehetővé kell tenni, hogy a magyar zenei élet újra élő kapcsolatban legyen Európa zenei vérkeringésével. Ehhez szervezeti és személyi változásokra van szükség – írják a HVG-hez eljuttatott állásfoglalásukban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Zenei Alkotóművészeti tagozatának tagjai, köztük Kurtág György. „Úgy gondoljuk, a kortárs magyar zene ragyogó 20. századi periódusa – amelynek során olyan nevek váltak a világon mindenhol ismertté és tiszteltté, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ligeti György, Kurtág György, Eötvös Péter – alapot teremtett arra, hogy kijelentsük: ez a művészeti ág kiemelkedően reprezentálja a magyar kultúrát a világban, egyik leginkább exportképes produktuma országunknak, amely megérdemli, hogy a politika stratégiai területként” ismerje el, és ennek megfelelően támogassa – írják a magyar komolyzenei élet képviselőit tömörítő szervezet tagjai, köztükaz idén 100 esztendős Kurtág György. A szervezet a megújuláshoz kilenc pontból álló javaslatcsomagot is készített, amelynek főbb elemei a következők: Újra kell gondolni azt a jó részben még ma is a szocializmusból örökölt struktúrát, amely már nem felel meg egy korszerű, európai zenei élet kívánalmainak. A magyar zenei életben még mindig egy alapvetően 19. századi szemlélet uralkodik: az operajátszás, a zenekari és kóruskoncertek és a szólista produkciók elismertek, minden, ami ezen kívül esik, a periférián tengődik. Mindez a finanszírozási rendszer újragondolását is megkívánja: „A támogatási rendszernek kultúrpolitikai feladatokhoz kellene kapcsolódnia – mint ez Európa legtöbb országában történik, a francia modell lehet kiemelten tanulmányozandó –, világos kvótákat kell szabni, milyen arányt képviseljen a magyar zene, és azon belül a kortárs zene. A kiemelt állami támogatásban részesülő zenei egységeknek meghatározott időközönként legyen kötelességük új magyar művet rendelni, bemutatni, és repertoáron tartani” – szól az állásfoglalás, amely szerint fontos, hogy meghatározott kultúrpolitikai feladatok kapcsolódjanak a támogatásokhoz (pl. hátrányos helyzetű társadalmi rétegekhez, kistelepülésekre, idősotthonokba, börtönökbe stb. is eljuttatni a művészi zenét). Amennyiben megmarad az NKA, vagy feláll egy új, alapvetően projektfinanszírozással foglalkozó intézmény, lehetővé kell tenni a többéves projektekre való pályázást, ami nélkül a nemzetközi zenei térben lehetetlen a tervezés. A kurátorok kiválasztásánál biztosítani kell, hogy ne történhessen összeférhetetlenség, de olyan szisztémát kell kialakítani, amiben a zenei élet legkiválóbb képviselői is időszakosan jelen lehetnek. Ez lehet az egyik biztosítéka annak, hogy Magyarország visszaszerezze a 20. század elején még meglévő nemzetközi zenei presztízsét. https://hvg.hu/360/202251_kurtag_gyorgy A zenészek kitérnek a közönségnevelésre is, amely minden területe átgondolásra szorul, és amelynek a legelső lépése az iskolai zeneoktatás újragondolása kell legyen. Kodálynak hála, még a jelenleg romokban heverő rendszernek is van több, használható eleme, amit meg lehet és kell tartani. Azonban itt is elröpült mellettünk több mint fél évszázad: a mai realitásokra érvényes kodályi gondolatokra van szükség, „új Kodályokra”, akik a kodályi szellemet képesek színvonalasan aktualizálni. Az új rendszerhez új emberek is kellenek. Ezért az aláírók szorgalmazzák olyan fórumok létrehozását, ahol nem a másfél évtizede kultúrát meghatározó személyek, hanem az eddig háttérbe szorított, ám mégis kompetens emberek újra felszólalhatnak, megoszthatják gondolataikat a jövőről – zárul az állásfoglalás, amelynek aláírói: Tihanyi László – elnök, Csalog Gábor, Csapó Gyula, Dargay Marcell, Dinyés Dániel, Dukay Barnabás, Horváth Balázs, Kondor Ádám, Kurtág György, Lukács Miklós, Sáry László, Serei Zsolt, Szigetvári Andrea és Vajda Gergely. Nyitóképünkön a 100 esztendős Kurtág György. Fotó: HVG / Fazekas István Köszöntőjében Magyar Péter jelezte, hogy „az Orbán-bábok” május 31-ig még lemondhatnak. Mészáros Lőrinc felesége szintet lépett a viselhető luxus árfekvésében. Az új kormány még nyáron pótköltségvetést terjeszt be, a jövőben pedig ősszel készülnek majd a büdzsék.