● news.bsdnet.hu

Az Isztambulban bemutatott átfogó tanulmány szerint a munkaerőpiaci dinamika és a népegészségügy szorosan összefonódik. A szakértők szerint a stressz és a szabadidő hiánya miatt a hosszabb munkaidő közvetlenül hozzájárul a testsúly növekedéséhez. A munkaidő 1 százalékos mérséklése az elhízási arány 0,16 százalékos csökkenésével jár együtt – állapította meg egy globális kutatás, amelyet az Isztambulban megrendezett Európai Elhízástudományi Kongresszuson mutattak be. A Queenslandi Egyetem kutatói, Dr. Pradeepa Korale-Gedara vezetésével, 33 OECD-tagállam adatait elemezték az 1990 és 2022 közötti időszakban. Bár a közegészségügyi kutatások hagyományosan az étkezési szokásokra és a testmozgásra fókuszálnak, ez a tanulmány rávilágított, hogya munkaidő hossza a túlsúly egyik meghatározó tényezője. Érdekesség, hogy a nemzeti szinten jelentett kalória- és zsírbevitel nem mutatott szoros összefüggést az elhízási rátákkal: Latin-Amerikában például alacsonyabb a bevitel, mint egyes európai országokban, az elhízás mégis elterjedtebb. Az OECD-országok között jelentős különbségek mutatkoznak mind az elhízás, mind a ledolgozott órák tekintetében: A kutatók számítógépes modellezéssel mutatták ki, hogy a munkaidő csökkentése eltérően érinti a nemeket. Míg a férfiaknál 1 százalékos munkaidő-mérséklés 0,23 százalékos javulást hoz az elhízási statisztikákban, a nőknél ez az érték 0,11 százalék. Ezek a mintázatok olyan lehetséges mechanizmusokra utalnak, mint a fizikai aktivitásra jutó idő csökkenése, a munkával kapcsolatos fokozott stressz és a magas energiatartalmú készételek felé fordulás. A szakértők hangsúlyozzák, hogy az egyéni felelősség mellett rendszerszintű beavatkozásra van szükség. Az egészségesebb társadalom eléréséhez olyan szakpolitikai lépések kellenek, amelyek javítják amunka-magánélet egyensúlyát,támogatják az aktív közlekedést és elősegítik az egészségesebb élelmiszer-környezet kialakítását. Forrás:Personnel Today kép: magnific