● news.bsdnet.hu

Megérkezett az El Niño, és a szakértők attól tartanak, hogy ez a globális éghajlati jelenség súlyos következményekkel járhat. A Csendes-óceán szokásosnál melegebb vizei már most befolyásolják az időjárást, és a jelenség várhatóan 2027-ig is eltarthat. Eszes Andrea Newsroom újságíró Ezeket látta már? Az éghajlattudósok szerint az idei El Niño az egyik legerősebb lehet az elmúlt évtizedekben, és akár az 1877-es katasztrofális eseményhez hasonló hatásokat is kiválthat - írja a DailyMail. Az El Niño akkor alakul ki, amikor a Csendes-óceán felszíni hőmérséklete jelentősen megemelkedik, és ez globális időjárási mintákat változtat meg - magyarázzák a tudósok. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal szerint a tengervíz hőmérséklete már most meghaladja az átlagot, és a jelenség tovább erősödhet. Az előrejelzések szerint az El Niño akár „szuper” kategóriájúvá is válhat , ami azt jelenti, hogy a tengervíz hőmérséklete több mint 2 Celsius-fokkel emelkedhet az átlagos érték fölé. A hivatal szerint 63 százalék az esélye annak, hogy az El Niño 2026 végére „nagyon erős” lesz, ami komoly aggodalmakat kelt a szakértők körében. Erről a jelenségről már lapunkban beszámoltunk és mint írtuk, a jelenség kialakulása mögött egy ritka meteorológiai együttállás húzódik meg. Áprilisban egy különleges, hármas ciklonmintázat söpört végig a Csendes-óceánon, ami rekordméretű széllökéseket generált. Ez a légköri esemény egyfajta „tehervonatként” funkcionált az óceán felszíne alatt: hatalmas tömegű meleg vizet tolt kelet felé, megemelve a mélyebb rétegekben a víz hőmérsékletét. Az 1877-es El Niño példája jól mutatja, milyen pusztító hatásai lehetnek ennek a jelenségnek. Akkoriban a Csendes-óceán hőmérsékletének 2,7 Celsius-fokos emelkedése világszerte súlyos aszályokat, terméskieséseket és járványokat okozott, amelyek több mint 50 millió ember halálához vezettek. Afrika, Délkelet-Ázsia és Ausztrália egyes részein erdőtüzek és aszályok pusztítottak, Indiában elmaradtak a monszunesők, Észak-Kínában pedig szárazságok sújtották a mezőgazdaságot. Brazíliában a folyók kiszáradtak, és az élelmiszerhiány járványokat idézett elő, amelyek az akkori globális népesség 4 százalékát érintették. A tudósok szerint, ha egy hasonló mértékű El Niño ma következne be , akár 250 millió ember életét is követelhetné. Az El Niño hatásai azonban régiónként eltérőek. Az Egyesült Államokban például a déli államokban csapadékosabb, míg az északi régiókban szárazabb időjárást okozhat . A jelenség megváltoztatja a természetes futóáramlás útvonalát, amely nyugatról kelet felé áramlik az ország felett, és ezáltal délebbre tolja a csapadékos időjárást. Kaliforniában és a délnyugati államokban várhatóan több eső esik, míg a Nagy-tavak térségében és a Mississippi-völgyben szárazabb időszakok következhetnek. Az aszályok különösen az Egyesült Államok északi részén okozhatnak problémát, míg a délnyugati régióban enyhíthetik a szárazságot. A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy az El Niño hatásai nemcsak az időjárást, hanem a hurrikánszezont is befolyásolhatják. Bár a jelenség általában csökkenti az Atlanti-óceáni hurrikánok számát, ez nem jelenti azt, hogy teljesen megszűnik a veszély. Egy neves meteorológus emlékeztetett arra, hogy egyetlen nagy erejű vihar is súlyos károkat okozhat, ahogy azt az 1992-es floridai Andrew hurrikán példája is mutatja. Kutatók szerint a több évig tartó szárazságok ismét bekövetkezhetnek, és ezek hatásai súlyosabbak lehetnek, mint valaha. el nino