● news.bsdnet.hu

Nem tartható népszavazás a közvetlen elnökválasztásról a Nemzeti Választási Bizottság döntése szerint, azzal ugyanis alkotmánymódosításról voksolnának a polgárok, valamint az Alaptörvény világossá teszi, hogy az államfőt az Országgyűlés választja. Orbán Márton Newsroom újságíró Ezeket látta már? Megtagadta a közvetlen államfőválasztásra vonatkozó kérdés hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság - jelent meg a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében csütörtökön. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt annak érdekében, hogy a köztársasági elnököt a választópolgárok közvetlenül válasszák meg?" - szólt a népszavazásra javasolt kérdés, amelyet a Nemzeti Választási Iroda honlapján megjelent tájékoztató szerint két magánszemély nyújtott be. A Sasvári Róbert elnök vezette testület azért nem engedélyezte a kérdés feltételét egy referendumon, mert a jelenlegi Alaptörvény értelmében Az NVB már 2015-ben is megtagadta egy népszavazási kezdeményezés hitelesítését, amely ugyancsak a köztársasági elnök közvetlen választását célozta . Ám jó ideje napirenden van a politikában a közvetlen elnökválasztás lehetősége. A közvetlen elnökválasztás gondolata már az 1989-es rendszerváltás során is komolyan előkerült, ám végül az állampárt és az ellenzéki erők egy olyan parlamentáris rendszerben állapodtak meg, amelyben az államfőt az Országgyűlés választja meg öt évre, gyenge jogkörökkel rendelkezik, szerepe csupán protokolláris. Az utóbbi néhány évben több alkalommal is szárnyra kapott a téma. Novák Katalin 2024-es lemondását követően is voltak olyan hangok, amelyek az új államfő közvetlen választását szorgalmazták, a Tisza Párt pedig a kampányában nagy figyelmet szentelt a kérdésnek . Az április 12-ei parlamenti választás után újra rendkívül aktuálissá vált a kérdés, Magyar Péter többször is lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, és ma talán nagyobb a támogatottsága hazánkban egy közvetlen államfőválasztásnak, mint valaha. köztársasági elnök