● news.bsdnet.hu

A Jeff Bezos és Vik Bajaj – a Google élettudományi üzletágából kinőtt Verily társalapítója – által létrehozott Prometheus – melynek célja a fizikai rendszerek tervezését és gyártását automatizáló AI létrehozása – bejelentette, hogy 12 milliárd dollárnyi friss tőkét vont be. A finanszírozási kör eredményeként a vállalat értékelése elérte a 41 milliárd dollárt.   A befektetők között Jeff Bezos mellett olyan pénzügyi óriások is megtalálhatók, mint a JPMorgan Chase, a Goldman Sachs és a BlackRock. Ez a Prometheus második jelentős tőkebevonása. A vállalat tavaly év végén lépett a nyilvánosság elé, amikor egy első körös finanszírozás során 6,2 milliárd dollárt szerzett – számolt be róla a CNBC. Mesterséges intelligencia mérnökök helyett A Prometheus egy olyan rendszeren dolgozik, amelyet „artificial general engineernek”, vagyis általános mesterséges mérnöknek nevez. A vállalat elképzelése szerint a szoftver képes lesz összetett fizikai rendszerek tervezési és gyártási folyamatainak automatizálására. A lehetséges alkalmazási területek a repülőgép-hajtóművektől kezdve a gyógyszerhatóanyagok fejlesztésén át számos iparágat lefednek. A vállalat célja rendkívül ambiciózus: a mérnöki munka jelentős részének automatizálása mesterséges intelligencia segítségével. Bár a rendszer számos olyan feladatot képes lehet átvenni, amelyet jelenleg mérnökök végeznek, Bezos szerint a technológia nem tömeges munkanélküliséghez, hanem éppen ellenkezőleg, munkaerőhiányhoz vezethet. A milliárdos ezt a jelenséget „labor scarcity” néven emlegeti, vagyis olyan gazdasági helyzetként írja le, amelyben a munkaerő iránti kereslet gyorsabban növekszik, mint a rendelkezésre álló munkavállalók száma. Bezos nem osztja az AI okozta munkanélküliségtől való félelmeket Ezzel az állásponttal Bezos több ismert technológiai vezető véleményével is szembemegy. Miközben számos mesterségesintelligencia-szakértő jelentős munkahelyvesztéseket prognosztizál, az Amazon alapítója úgy véli, hogy az AI által generált termelékenységnövekedés összességében javítja majd az életszínvonalat. „A gazdaságban bekövetkező jelentős termelékenységnövekedés emelni fogja az életszínvonalat” – mondta Bezos. „Azok a családok, ahol ma két keresőre van szükség, a jövőben talán egyetlen kereső jövedelméből is megélhetnek. Lehet, hogy azok, akik jelenleg rendszeresen túlóráznak, többé nem lesznek erre rákényszerítve.” Egyelőre kevés részlet ismert A Prometheus jelenleg mintegy 150 alkalmazottat foglalkoztat San Franciscóban, Londonban és Zürichben működő irodáiban. A vállalat ugyanakkor egyelőre nem hozott nyilvánosságra részletes információkat arról, hogy pontosan milyen technológiákat vagy prototípusokat fejlesztett ki eddig. Bezos annyit elárult, hogy a most bevont tőke jelentős részét a mesterséges intelligencia működtetéséhez szükséges számítási infrastruktúra kiépítésére fordítják majd. Az Amazonnál már zajlik az automatizáció Bezos számára nem idegen a nagyléptékű munkaerő-gazdálkodás kérdése. Az Amazonnál – ahol ügyvezető elnöki pozíciót tölt be, és továbbra is a legnagyobb egyéni részvényes – világszerte több mint 1,5 millió ember dolgozik. A vállalat az elmúlt évben, Andy Jassy vezérigazgató irányítása alatt, több tízezer munkahelyet szüntetett meg, miközben felgyorsította saját automatizációs és mesterségesintelligencia-fejlesztési programjait. Egyre nagyobb tét a fizikai AI piacán A 41 milliárd dolláros vállalatérték a Prometheust minden idők egyik legmagasabban értékelt mesterségesintelligencia-startupjává teszi. Egyben ez az egyik legnagyobb befektetői fogadás az úgynevezett „fizikai AI” (physical AI) szektorban. A Prometheus azonban korántsem az egyetlen szereplő, amely jelentős tőkét vonz ezen a területen. Az elmúlt hónapokban a kockázatitőke-befektetők egyre nagyobb összegeket irányítottak a fizikai világ problémáit megoldó mesterségesintelligencia-vállalatokhoz. A befektetők és az alapítók szerint ezek a cégek tartósabb versenyelőnnyel rendelkezhetnek, mint a tisztán szoftveralapú vállalkozások. Érvelésük szerint a fizikai világ sajátosságai – a gyártási folyamatok, az ipari infrastruktúra, a laboratóriumi kísérletek vagy a valós mérnöki rendszerek – olyan belépési korlátokat teremtenek, amelyeket pusztán szoftverkóddal nehéz vagy lehetetlen lemásolni. Forrás: https://techcrunch.com/