● news.bsdnet.hu

Az elmúlt időszakban megjelent hírekkel összefüggésben több vállalkozás is súlyos aggodalmát fejezte ki a Tej Terméktanács felé annak kapcsán, hogy elveszíthetik a termelésben és a tejfeldolgozásban kulcsfontosságú, gyakorlott munkaerőt, amelynek pótlása sem hazai, sem külföldi forrásból nem biztosított. Az állattenyésztésben – különösen a tejtermelésben – rendkívül feszült a munkaerőpiaci helyzet. Az állatgondozás és a fejés olyan, folyamatos, 365 napos, jelentős fizikai megterheléssel járó tevékenység, amelyhez évek óta szinte lehetetlen megfelelő számú és felkészültségű hazai munkaerőt találni, illetve azt hosszú távon megtartani . Az állatokkal való foglalkozás elhivatottságot, kitartást és magas szintű fizikai állóképességet igényel. A folyamatos munkarend, a hétvégi és ünnepnapi munkavégzés, valamint a szélsőséges időjárási körülmények között végzett munka kevésbé vonzó a hazai munkavállalók számára. A probléma évtizedes múltra tekint vissza: más ágazatok munkaerő-elszívó hatása, valamint a hazai munkaerő külföldre vándorlása tartósan nehéz helyzetbe hozta a tejtermelő vállalkozásokat. A gazdaságok folyamatosan hirdetnek meg állásokat, amelyek azonban gyakran betöltetlenül maradnak. Külföldi munkavállalók hiányában még jelentősen magasabb bérek mellett sem áll rendelkezésre elegendő, elkötelezett hazai munkaerő. A tejfeldolgozó iparban foglalkoztatott harmadik országbeli munkavállalók is döntően olyan munkaköröket töltenek be, amelyek a hazai munkaerőpiacon tartósan hiányszakmának minősülnek – Fotó: Shutterstock A tejtermelők egy része technológiai fejlesztésekkel (automatizáció, robotizáció) próbál alkalmazkodni, ugyanakkor sok gazdaság számára a működés fenntartásának egyetlen reális lehetősége a külföldi munkaerő alkalmazása. A külföldi munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban számos pozitív tapasztalat áll rendelkezésre: a munkavállalók betanultak, alkalmazkodtak a hazai környezethez és integrálódtak a helyi közösségekbe. Különösen az indiai munkavállalók esetében tapasztalható, hogy mezőgazdasági előképzettséggel érkeznek, megbízhatóan végzik munkájukat, és jelenlétük jelentősen csökkenti a fluktuációt. Tagjaink egyértelműen jelezték, hogy amennyiben a jövőben nem lesz lehetőség harmadik országbeli munkavállalók alkalmazására, súlyos működési zavarok következhetnek be . Egyes gazdaságok esetében ez akár a telepek működésének ellehetetlenülését is eredményezheti. A vendégmunkások hazaküldése következtében tovább romlanának az egyébként is alacsony hatékonysági mutatók, számos munkakör ellátatlan maradna, ami telepbezárásokhoz, állománycsökkentéshez és a termelés visszaeséséhez vezetne. A tejfeldolgozó iparban foglalkoztatott harmadik országbeli munkavállalók is döntően olyan munkaköröket töltenek be, amelyek a hazai munkaerőpiacon tartósan hiányszakmának minősülnek. A vállalatok folyamatosan próbálnak hazai munkaerőt toborozni, azonban sok esetben a jelentkezők száma vagy szakmai felkészültsége nem elegendő. Az egyszerűbb fizikai munkakörökben is elengedhetetlen a külföldi munkaerő , mivel a hazai munkavállalók egyre kevésbé vállalják az ágazatra jellemző munkakörülményeket. Emellett az élelmiszeripari és mezőgazdasági munkaerő elöregedése is komoly kihívást jelent, amely technológiai fejlesztésekkel csak korlátozott mértékben kezelhető. A környező országokban nem ismert olyan szabályozás, amely jelentősen korlátozná a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazását, így egy esetleges hazai szigorítás versenyhátrányt eredményezne. A Tej Terméktanács még 2025-ben és az elmúlt hetekben is részletes tájékoztatást adott a Kormányzat számára a fenti problémákról és a szükséges intézkedésekről. Forrás: Tej Terméktanács Indexkép: shutterstock.com