● news.bsdnet.hu

A harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása továbbra is a gazdasági közbeszéd középpontjában áll, amit a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadásának 2026. június 5-i szigorítása még inkább felerősített. A megváltozott szabályozási környezetre és a piaci kihívásokra egy szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében reflektáltak a szektor szereplői, ahol azt a kulcskérdést járták körbe: vajon képes-e a diákmunka hatékonyan pótolni a szigorítások miatt kieső munkaerőt. A szakmai beszélgetés résztvevői rámutattak, hogy a külföldi munkavállalókkal kapcsolatban számos tévhit él a közvéleményben. A tapasztalatok szerint a külföldi munkaerő nem azért jelenik meg a magyar piacon, mert olcsóbb lenne a hazai dolgozóknál – sőt, alkalmazásuk sok esetben magasabb költséggel jár. A vállalatok döntése mögött elsősorban a megfelelő létszám biztosításának kényszere áll, különösen a termelő szektorokban. A szakértők szerint a gyakran emlegetett több százezres inaktív munkaerő-tartalék gyors bevonása nem reális forgatókönyv. Az érintettek jelentős része egészségügyi, szociális vagy földrajzi okokból jelenleg nem mobilizálható, sok esetben pedig hosszú távú rehabilitációra vagy átképzésre lenne szükség ahhoz, hogy stabil munkavállalóvá váljanak. Ezzel párhuzamosan a kedvezőtlen demográfiai folyamatok is fokozzák a kihívásokat: ma már több ember lép ki a munkaerőpiacról nyugdíjazás miatt, mint ahány fiatal belép oda. A résztvevők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy számos alternatív munkavállalói csoportban komoly potenciál rejlik. A diákok, nyugdíjasok, kisgyermekes szülők és külföldi diákok mind olyan célcsoportok, amelyek megfelelő munkakörökben és megfelelő feltételek mellett jelentős segítséget nyújthatnak a vállalatok számára. – fejtette ki Kiss Nikolett, a WHC Csoport régióvezetője. Az elmúlt időszakban megjelent hírekkel összefüggésben több vállalkozás is súlyos aggodalmát fejezte ki a Tej Terméktanács felé annak kapcsán, hogy elveszíthetik a termelésben és a tejfeldolgozásban kulcsfontosságú, gyakorlott munkaerőt, amelynek pótlása sem hazai, sem külföldi forrásból nem biztosított. A tejfeldolgozó iparban foglalkoztatott harmadik országbeli munkavállalók döntően olyan munkaköröket töltenek be, amelyek a hazai munkaerőpiacon tartósan hiányszakmának minősülnek. A vállalatok folyamatosan próbálnak hazai munkaerőt toborozni, azonban sok esetben a jelentkezők száma vagy szakmai felkészültsége nem elegendő. A jelenleg foglalkoztatott külföldi munkavállalók A tartózkodási engedélyek lejártával azonban olyan dolgozókat kellene elengedni, akik bizonyítottan jól teljesítenek, és hosszú távon is a rendszer stabilitását biztosítanák. A tejtermelők egy része technológiai fejlesztésekkel próbál alkalmazkodni, ugyanakkor sok gazdaság számára a működés fenntartásának egyetlen reális lehetősége a külföldi munkaerő alkalmazása.