● news.bsdnet.hu

frissítve „Az a kérdés, hogy 16 év rombolása hány év alatt épülhet vissza. Már az nagy dolog, ha a pedagógusok nem lesznek folyton megalázva. Mintha visszaalakulóban lenne a pedagógusi tekintély, én legalábbis ezt látom, van egy társadalmi megbecsültsége a pedagógusoknak. Hátha megindul egy oldottabb légkör kialakulása az oktatásban” – mondta Grecsó Krisztián író, költő, az Élet és Irodalom prózarovatának szerkesztője a Szinten túl Krug Emíliával című műsorban. Az ország előtt álló kihívásokról szólva Grecsó kiemelte a korrupció felszámolását és a vagyonvisszaszerzést is. „Évszázados gondok vannak azzal, hogy a bűnösök soha semmikor nem lettek számonkérve. Velünk éltek, megbocsáthatatlan bűnök után kellett úgy menni tovább generációknak, mintha mi sem történt volna” – fogalmazott. Hozzáfűzte: az elmúlt időszakban olyan mértékű tolvajlás történt, ami mellett nem lehet elmenni, az ugyanis azt üzenné a felnövő generációnak, hogy lúzer, aki nem lopott. A műsorban az is elhangzott, hogy Grecsó 16 éve járt legutóbb a közmédiában, pedig azóta megírta például a Vígszínházban 2017-ben bemutatott és azóta is nagy sikerrel futó A Pál utcai fiúk színdarab szövegkönyvét és a 2024-ben megjelent Apám üzent című regényét . „A családban érzékeltem, hogy ha ennyire sok ideig hiányzol egy nyilvánosságtérből, akkor az azt jelenti, hogy nem vagy te ám olyan fontos. Mégiscsak van egy társadalmi legalizációs szerepe, hogy ki a művész, és ki nem” – mondta ezzel összefüggésben. Grecsó szerint különösen a hatvan év feletti generáció érhető el nehezebben az alternatív nyilvánosságban, pedig őket sem szeretné elengedni, nagyon megbecsüli őket. Az alkotó azt a kelet-magyarországi tapasztalatát is felidézte, hogy nyugdíjas pedagógusok, értelmiségiek elmennek ugyan az estjeire, de nincs pénzük könyvet venni. A beszélgetés egy pontján Krug Emília rákérdezett a díjak szerepére és odaítélési mechanizmusára is. „Sok szó esett a Kossuth-díjról abból a nézőpontból, hogy milyen mértékben járatták le. Ez is egy nagyon fontos szempont. Ellenben arról, hogy kik nem kapták meg, arról sokkal kevesebb szó esett” – mondta Grecsó, aki szerint a díjak azért fontosak, mert legalizálnak egy életművet. „Abban az évben felvenni az irodalmi Kossuth-díjat az édesanyádtól, amelyik évben tudható, hogy Nádasdy Ádám nagyon beteg, és nincs neki… Nem… Ráadásul szeretem Jánost. A fene egye meg. Miért kell ilyet csinálni?” – utalt az alkotó megrendülten, keresve a szavakat a közelmúlt egyik nagy visszhangot kiváltó ügyére , Lackfi János állami elismerésére. Grecsó szerint a díj elfogadása azért sem volt szerencsés, mert Lackfi mögött íróként, műfordítóként és pedagógusként is termékeny, szerteágazó, sokféle életmű áll. A műsor végén szóba került az ünnepi könyvhét, valamint a könyvpiac és a nyomtatott sajtó helyzete is. „Nagyon remélem, hogy sok olvasóval találkozunk ismét, és hogy az olvasók figyelme visszatér. Azt látom, hogy élet legkülönbözőbb területein még mindig olyan szinten dominál a politika és a politikai diskurzus, hogy kevéssé tud az emberek lelkébe, figyelmébe beférkőzni az, hogy például mi jelenik meg most a könyvhétre” – mondta Grecsó, aki szerint a nyomtatott sajtó ma akkora bajban van, hogy Storytól az Élet és Irodalomig mindenkinek össze kellene fognia a nyomtatott lapok életben maradásáért.