● news.bsdnet.hu

2026. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal növekedtek egy hónap alatt, 2026.márciushozviszonyítva. A KSH friss adatközlése szerint 2026 áprilisában tovább gyorsult az infláció, érdemben eltávolodva a februárban elért évtizedes mélyponttól. Ugyanakkor az adat egyértelműen kellemes meglepetés, hiszen a piaci konszenzusnál valamivel kisebb mértékű árnyomásra utal – értékelte az adatokatVirovácz Péter, azING Bankvezető közgazdásza. Tekintettel arra, hogy az inflációs mutatóban immáron két hónapja megjelennek a közel-keleti háború és a Hormuzi-szoros blokádjának hatásai, a magyar adat kifejezetten impresszív sokkellenállóságról tanúskodik. „Persze még mindig nem érkeztek meg széles körben a másodkörös hatások, amely egyébként például az ázsiai-csendes-óceáni térség (APAC) országaira már jellemző. Így nem lehet hátradőlni, ugyanakkor mindenképpen biztató, hogy a vállalatok egyelőre kivárnak az áremelésekkel, annak ellenére, hogy a márciusi termelőiár-indexek már jól tükrözték azt a költségsokkot, amellyel a termelő vállalatok szembesültek” – tette hozzá. A részleteket tekintve elmondható, hogy az élelmiszerárakba egyelőre még nem gyűrűzött be a közel-keleti konfliktus hatása, amely a közeljövőben elsősorban a műtrágya árán keresztül jelenthet emelkedő költségnyomást a mezőgazdaság számára. Havi alapon 0,1 százalékkal növekedett az élelmiszerek ára áprilisban. A tartós fogyasztási cikkek esetében a 0,1 százalékos havi árcsökkenés meglepetésnek mondható, ami a forint jelentős erősödésével hozható összefüggésbe; ez a folyamat az élelmiszer-infláció féken tartását is segítheti. A ruházkodási cikkek és az üzemanyagok az ING Bank várakozásainak megfelelően érdemben emelték a havi inflációs rátát. Ezzel szemben a háztartási energia 0,9 százalékos havi csökkenésével fékezte az inflációt, ami szintén megfelelt a várakozásunknak. Az egyedüli terület, ahol talán már érezhető az energiaár-sokk begyűrűzése, az a szolgáltatások. Itt a szezonális hatások mellett olyan tételekben látunk áremelkedést, amelyek közvetlenül érintettek a közel-keleti helyzet okozta kihívásokban, így például a közlekedési szolgáltatások. Az áprilisi ünnepi időszak hatására jelentősebben emelkedett a belföldi üdülés ára is, ami így vélhetően csak egyszeri hatás lesz. Az önkéntes árkorlátozás ellenére tovább drágul a telefon, internet szolgáltatás, ahol vélhetően továbbra is inkább technikai hatásról beszélhetünk. „Látva a legfrissebb számokat, úgy tűnik, hogy érdemi esély van arra, hogy az MNB által márciusban felvázolt inflációs pályánál kedvezőbben alakuljon idén a pénzromlás üteme. Az áprilisi adat az MNB pontbecslésénél ugyanis kedvezőbben alakult, de még mindig a bizonytalansági sávon belül található. Persze a neheze még csak most következik, hiszen az energia ára továbbra is jelentősen magasabb, mint az iráni háború kitörése előtt volt” – mondta Virovácz Péter. Ennek fényében az ING Bank legfrissebb gyorsbecslése szerint az év/év inflációs ráta a nyár folyamán emelkedhet 3 százalék környékére, majd az év végéig érheti el a 4,0–4,5 százalék körüli rátát. Lényegében tízéves mélypontról kezdett el emelkedni az infláció, és a gyorsulás mértéke még mindig visszafogott. Így reális esélyt látunk arra, hogy az év egészének átlagában végül 3,0–3,5 százalék körül alakuljon az infláció – mutatott rá az elemző. „Az április inflációs adat meglátásunk szerint rövid távon aligha befolyásolja a monetáris politikai döntéshozók álláspontját, hiszen az energiaárak változékonysága és az ellátási láncok sérülékenysége továbbra is inflációs kockázatot jelent, ami óvatosságra inthet. Ugyanakkor nem zárnánk ki teljesen sem a kamatvágás, sem akár a kamatemelés lehetőségét az idei évben, attól függően, hogy milyen irányt vesz a geopolitikai helyzet, illetve van-e még érdemi erősödési potenciál a forintban” – zárta gondolatait. A vendéglátás nélküli, azaz a boltokban ténylegesen tapasztalható élelmiszer infláció továbbra is komoly csökkenést mutat. „Ennek megfelelően az élelmiszerárak továbbra is lefelé húzzák a fogyasztói árindexet, bár inflációt csökkentő hatásuk most már kisebb, mint egy hónappal ezelőtt volt” – mondjaKozák Tamás, azOrszágos Kereskedelmi SzövetségFőtitkára. Az élelmiszer árak kordában tartásában óriási szerepe van a magyar élelmiszer termelőknek, feldolgozóknak és a kiskereskedelem szereplőinek. Ez a pálya azonban nehezen fenntartható, mert az iráni válság okozta energiaár-sokk idővel eléri a magyar élelmiszerlánc szereplőit. Az OKSZ úgy véli, hogy a megugrókiskereskedelmi forgalmatmutató KSH-adat a választások előtti jövedelemtranszferek eredménye, így inkább egyszeri, mint tartós hatás, ezért erős kereslet oldali inflációs nyomás a továbbiakban fokozatosan enyhül. A mostani pozíció kedvező az új kormány számára ahhoz, hogy megkezdje az árrésstop kivezetését. Ez különösen igaz akkor, ha ez a kiskereskedelmi különadó megszüntetésével, kedvezményes élelmiszer áfa kategóriák bevezetésével, vagy a beszállítókat terhelő adók, díjak és más terhek csökkentésével párosul, mert ezek ellensúlyozhatják az árrésstop megszűnésének hatásait. „Az Országos Kereskedelmi Szövetség továbbra is nyitott minden olyan közös gondolkodásra, amelynek célja a hazai élelmiszer terméklánc egészének piaci alapokra helyezése, és a vásárlók elégedettségének növelése, és a magyar gazdaság termelékenységének javítása” – jelezte az OKSZ. A napokbaninfografikán mutattuk be,miként drágultak az élelmiszerek 2020-tól napjainkig. Emlékezhetünk, hogy 2022-ben és 2023-ban Európa-rekorder inflációs hullám söpört végig Magyarországon, és ezt követően volt némi korrekció, az árak ragadósnak bizonyultak. Ahogy arra is megvizsgáltuk szakmai érdekvédelmi szervezetek segítségével, hogy az elmúlt évek külső és belső hatásai, valamint a még regnáló kormány gazdaságpolitikája, hogyan hatott akiskereskedelmi szektorszereplőire, például jelenleg is érvényben lévő árrésstop. Áprilisban az elemzői várakozásokkal összhangban gyorsult az infláció mértéke – kommentálta az adatokatMolnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője. Az inflációs kilátások kapcsán jelentős a bizonytalanság. Az iráni háború nyomán elszálló világpiaci energiaárak és a bizonytalanság hatása a következő hónapokban mindenképpen begyűrűzik a magyar gazdaságba, a kulcskérdés az lesz, hogy ezt a folyamatot az erősebb forintárfolyam milyen mértékben tudja majd ellensúlyozni – mutat rá az elemző. Szintén kérdéses az árszabályozások jövője, amelyeket a távozó kormány az átmeneti időszakra és az új kormány kérésére határidő nélkül meghosszabbított. Az energiaárak mellett az élelmiszerárak kapcsán is kockázatként merül fel, hogy a tavalyi év után az idei tavasz is aszályos volt, miközben fagykár is pusztította a termést. „Előrejelzésünkben azzal számoltunk, hogy a következő hónapokban fokozatos gyorsul majd az infláció, ami a második fél évben kiléphet a jegybanki toleranciasávból. Számolunk ugyanakkor azzal, hogy az iráni konfliktus közelgő lezárása miatt nem alakulnak ki tartós fennakadások az energiapiacon, a következő hónapokban megindulhat a helyreállás, így év végéig nem emelkedik 5 százalék fölé a fogyasztóiár-index. Viszont lassulásra csak a jövő év tavaszától nyílhat lehetőség” – vázolta a kilátásokat Molnár Dániel. A legfrissebb inflációs adat alapján várhatóan a májusi ülésen sem tud majd lazítani a jegybank, az árfolyamatok túlságosan nagy bizonytalanságot jelentenek, a júniusi ülésen is csak akkor kerülhet sor kamatcsökkentésre, ha a kockázati tényezők megszűnnek, és a nagy jegybankok (Fed, EKB) kamatpolitikája is kedvező teret biztosít – zárta gondolatait. Az áprilisi inflációs adat nem okozott meglepetést, csak hajszálnyit lett magasabb a mi 2 százalékos várakozásunknál. Az éves maginflációs mutató 2,2 százalékon állt áprilisban – mondtaNyeste Orsolya, azErste Bankvezető makrogazdasági elemzője. Összességében az élelmiszerek áremelkedése mérsékeltnek mondható, azonban a globális helyzetből eredő magasabb energiaárak, a fagy okozta, illetve a valószínűnek tűnő újabb aszály okozta károk, valamint az árrésstopok lefelé torzító hatását látva félő, hogy ez a helyzet csak átmeneti – magyarázta. Előretekintve az inflációs kép kifejezetten bizonytalan. Kifejtette, hogy az iráni háború hatásai a magyar inflációban egyelőre nem jelentek meg, leginkább a járműüzemanyag-árak mesterséges visszafogásának köszönhetően. Az élelmiszerek esetében szintén teljesen bizonytalan, meddig maradnak az árrésstopok. Mindenesetre ezeknek az adminisztratív korlátoknak legalább a részleges kivezetése valószínűnek tűnik az idei évben, ami emelheti az inflációt. Emellett a nyáron véget ér a banki és telekommunikációs szolgáltatások önkéntes árkorlátozásának időszaka, ami szintén egyszeri áremelő hatással járhat. A fenti inflációs tényezőket ellensúlyozhatja viszont a forint látványosan gyors felértékelődése, ami akár a várakozásokat is visszafoghatja. Ezen hatások számszerűsítése azonban meglehetősen nehézkes. „Az év utolsó harmadában – ha az adminisztratív fékező tényezők nem, vagy csak részben maradnak, és a globális tényezők inflációs hatásai is megjelennek – akár 5 százalék fölé is emelkedhet az éves drágulása üteme. Az év első harmadának visszafogott inflációs adatai miatt azonban az éves átlagos infláció így is szinte biztosan 4 százalék alatt marad majd” – vázolta Nyeste Orsolya. (Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images) Kövesse az Indexet Facebookon is!