● news.bsdnet.hu

A Központi Statisztikai Hivatal ( KSH ) legutóbbi adatai szerint a hazai fogyasztói árak éves szinten 1,8 százalékkal emelkedtek. Az infláció jelenlegi mértéke beleillik abba az ívbe, amit a hazai pénzromlás az idei év eleje óta követ. Az inflációt befolyásoló tényezők közül érdemes kiemelni a mérsékelt élelmiszer-áremelkedést az árrésstopok miatt, az üzemanyagok árának hatósági korlátozását, valamint az energiaárak tekintetében a rezsicsökkentést, mely intézkedések mindegyikét még az előző kormány vezette be. Mindezek mellett a forint árfolyama még, ami meghatározó hatást gyakorlhat a fogyasztói árindex emelkedésére. A pénzromlás ütemének látványos mérséklődését több, egymástól független gazdasági változó egyidejű alakulása magyarázza. Az utóbbi hetkeben globális szinten korrigáltak az árupiaci folyamatok, miközben a hazai mezőgazdasági kínálat is stabilizálódni látszik. Ez a kettős hatás jelentősen csökkentette az élelmiszerek árnyomását a fogyasztói kosárban. Mint az a KSH májusi adataiból kiderült: ami éves összevetésben is csak 0,5 százalékos áremelkedést jelent. A forint nemzetközi devizapiaci stabilitása szintén meghatározó tényező, hiszen a kétségtelenül a választások napja óta erősödő nemzeti valuta közvetlenül csökkenti a külföldről behozott áruk és az energiahordozók beszerzési költségeit. Azonban a szabályozott árak és a rezsicsökkentés még nagyobb mértékben és közvetlenül korlátozza a drágulást kulcsfontosságú területeken. Kérdés, hogy meddig is és milyen formában tartja fent a Tisza-kormány az előző kabinet azon intézkedéseit, melyek a lakosságot hivatottak védeni az ársokkok hatásaitól. Ugyan az üzemanyagok védett ára, illetve az árrésstopok határozatlan időre meghosszabbításra kerültek, azonban a kormányzat már jelezte, hogy ezeket fokozatosan kivezetné. Ennek időzítése alapjaiban határozza majd meg a hazai inflációs folyamatokat.