Tévhit, hogy a dohányzás csak tüdőrákot, a HPV pedig csak méhnyakrákot okozhat – mutatjuk, kik vannak a legnagyobb veszélyben
Blikk
2026-06-12 13:50
A fej-nyaki daganatok korai felismerésének jelentőségére hívták fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján. A szakemberek hangsúlyozták, hogy ez a daganattípus ma Magyarországon a leggyakoribb daganatos megbetegedések közé tartoznak: a daganatos halálozások közel 10%-áért felelősek a férfiaknál és majdnem 2,5%-áért a nőknél. A tartósan fennálló rekedtség, nyaki duzzanat, gombócérzés, idegentest-érzés vagy vérköpés esetén különösen fontos a mielőbbi szakorvosi kivizsgálás, főként a rizikócsoportokban.
Járomi Zsuzsanna
Rovatvezető (Életmód)
Ezeket látta már?
Dr. Prekopp Péter, prof. dr. Tamás László és dr. Dános Kornél
„Magyarországon minden tizedik daganatos halálozás hátterében fej-nyaki daganat áll. Tudatosítani kell, hogy a dohányzás nem csak tüdőrákot, a HPV pedig nem csak méhnyakrákot okozhat” – hangsúlyozta prof. dr. Tamás László, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója, egyetemi tanár. A fej-nyaki daganatok közé, többek között a szájüreg, a garat, a gége, az orrgarat és bizonyos nyálmirigyek daganatai tartoznak. A Global Cancer Observatory 2022-es magyarországi adatai szerint Magyarországon 1136 új ajak- és szájüregi, 815 gégerákos, 653 oropharyngealis (száj-garatüregi), 571 hypopharyngealis (alsó garati) és 76 nasopharyngealis (orrgarati) daganatos esetet jelentettek.
A fej-nyaki daganatok kiemelt kockázati tényezői a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás, valamint a tartósan fennálló HPV-fertőzés, amely egyes oropharyngealis daganatokkal hozható összefüggésbe.
Prof. dr. Tamás László szerint az edukáció mellett az alapellátás szerepe is kulcsfontosságú a betegség korai felismerésében. A három hétnél tovább fennálló panaszok lehetnek:
Ebben az esetben akár gyulladásos eredetűnek tűnik is az elváltozás, akár nem, fej-nyaki daganat lehetőségére is gondolni kell, és szakorvosi vizsgálat szükséges. Szakemberek elmondták, hogy évente egyszer megtartott szűrővizsgálati héten mindig nagy számban vesznek részt a betegek. De érdemes az év többi napján is felkeresni – a fül-orr-gégészeti vizsgálatra nem szükséges beutaló – szakorvost, amennyiben hasonló tüneteket tapasztalunk. Az elhangzott információk alapján a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján maximum egy hónapos várakozási idővel bejuthatunk a szakorvosi vizsgálatra. Ebben a videóban pedig megnézheti az önellenőrzés menetét.
A korai diagnózis azért meghatározó, mert a kisebb kiterjedésű daganatok általában kevésbé megterhelő, funkciómegtartó kezeléssel is eredményesen elláthatók.
„A korán felismert fej-nyaki daganatoknál ma már több esetben szájon keresztül végzett, minimál invazív műtéti megoldások is alkalmazhatók. Ilyenkor nincs szükség nagy feltárásra, a beteg gyorsabban regenerálódhat, és a kezelés a beszéd, a nyelés és az általános életminőség szempontjából is számottevően kedvezőbb lehet” – mutatott rá dr. Dános Kornél, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának habilitált adjunktusa, fül-orr-gégész.
Az elmúlt években a fej-nyaki daganatok gyógyszeres kezelésében is jelentős előrelépés történt. A korszerű immunterápiás megközelítések új lehetőségeket nyitottak az előrehaladott vagy kiújuló betegségek kezelésében, miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap a személyre szabott terápiaválasztás és az egyes kezelési modalitások összehangolása.
„Korábban minden beteg – a súlyos mellékhatások miatt korlátozott ideig – azonos kemoterápiás kezelést kapott fej-nyaki rákok kezelése kapcsán. Mára ez egy könnyen elérhető, személyre szabott, célzott kezelési koncepción alapuló protokollá nőtte ki magát, amely kedvezőbb mellékhatásprofil mellett jelentősen jobb túlélést biztosít a betegek számára" – hívta fel a figyelmet dr. Prekopp Péter, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tanársegéd/magyar tanulmányi felelőse, fül-orr-gégész, onkológus.
A szakemberek szerint a jövő egyik fontos iránya az immunterápia korai alkalmazása lehet, akár neoadjuváns terápiaként egyes műtéti beavatkozásokat megelőzően is, megfelelő betegkiválasztás mellett.
Dr. Dános Kornél kiemelte: az elmúlt években a képalkotó diagnosztika is jelentős szerephez jutott a fej-nyaki daganatok pontos stádiumbeosztásában. A CT-, MRI- és PET-CT-vizsgálatok segítségével ma pontosabban megítélhető a betegség kiterjedése, a nyirokcsomó-érintettség és az esetleges távoli áttétek jelenléte.
A betegeket három éve segíti a fejnyakibetegut.hu weboldal. Ezen az oldalon az érintett betegség kiválasztása után pontosan látni fogja mindenki, mi várhat rá, melyek lehetnek a következő lépések. Virtuálisan végigmehet az úton, amely bármikor elágazhat, amelyen bármikor előreugorhat, a lényeg, hogy mindig pontosan megtalálja az aktuális helyzetét és állapotát jelző pontot.
A Klinikán napokban megrendezésre kerülő nemzetközi továbbképzés (Clinical Observational Program – COP) célja, hogy a régióból érkező szakorvosok vezető hazai szakemberektől gyakorlati példákon, tumorboard-szimulációkon és klinikai esetmegbeszéléseken keresztül ismerjék meg a fej-nyaki daganatok korszerű, integrált ellátását. Az MSD Magyarországgal partnerségben megvalósuló kétnapos program a teljes betegutat lefedi: napirendre kerül a korai tünetek felismerése, a korszerű képalkotó diagnosztika, a szövettani és citológiai mintavétel, a multidiszciplináris tumorboardok működése, a funkciómegtartó sebészeti megoldások, valamint a sugárterápia, a kemoterápia és az immunterápia összehangolása.
daganat