● news.bsdnet.hu

A közel-keleti konfliktus hatásai egyre kevésbé az energiaárakon, sokkal inkább a mezőgazdasági inputpiacokon – különösen a műtrágyán – keresztül jelentkeznek. A szakértők szerint az ellátási láncok sérülése nem hirtelen sokkot, hanem egy lassan kibontakozó, de tartós költség- és termelési válságot vetít előre, amely 6–12 hónapos időtávon válhat érezhetővé a globális élelmiszerpiacokon. A közel-keleti konfliktus – amelyben Iran is központi szereplő – a globális agrárpiacok számára nem közvetlen termelési sokkot okoz, hanem az alapanyag-ellátási láncok fokozatos erózióját. A legérzékenyebb pont a nitrogénalapú műtrágyák gyártása, amely nagymértékben függ a földgáz- és ammóniaszállításoktól. A szállítási útvonalak sérülékenysége különösen a Hormuzi-szoros térségében jelent kockázatot, ahol az energiakereskedelem és az alapanyag-logisztika kulcsfontosságú globális csomópontjai találhatók. A konfliktus következtében a műtrágyaalapanyagok elérhetősége szűkül, ami kínálati oldalról árfelhajtó hatást eredményez. Ez különösen a nitrogénműtrágyák esetében kritikus, mivel ezek iránt a kereslet kevésbé rugalmas: a gazdálkodók csak korlátozottan tudják kiváltani más inputokkal. A drágulásra adott piaci válasz várhatóan a felhasználás visszafogása lesz, elsősorban a fejlődő régiókban, ahol a költségérzékenység magasabb. Ennek közvetlen következménye a terméshozamok csökkenése és a globális élelmiszerkínálat szűkülése lehet. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy több nagy exportőr – köztük Kína és Oroszország – időszakosan exportkorlátozásokat és belső piacvédelmi intézkedéseket alkalmaz. Ez a globális kínálat további szűküléséhez vezet, miközben az importfüggő régiók – különösen Afrika és Ázsia egyes térségei – fokozottan sérülékennyé válnak. Az Európai Unió műtrágyapiaca rövid távon viszonylag stabil készletszintekkel rendelkezik, részben az előző időszakban felhalmozott készletek miatt. Ugyanakkor strukturális függőség továbbra is jelentős: a nitrogén-, kálium- és foszfátműtrágyák esetében az import aránya magas. A költségoldali nyomást tovább növeli az energiaárak volatilitása, mivel a műtrágyagyártás erősen energiaintenzív iparág. Az elemzések szerint az európai agrárpiac finanszírozási és inputoldali kitettsége miatt a következő hónapokban inkább költségoldali romlás, mint azonnali ellátási sokk várható. A globális szereplők – köztük az ING Bank elemzései is – arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi folyamatok nem lineárisan, hanem késleltetve erősödnek fel. A mezőgazdasági szereplők ugyan részben előre rögzített beszerzési árakkal védekeznek, de ez csak átmeneti hatás. A legnagyobb kockázat a 6–12 hónapos horizonton jelentkezik, amikor: A közel-keleti konfliktus agrárpiaci hatása nem gyors sokk, hanem egy fokozatosan kibontakozó költség- és kínálati válság. A műtrágyapiac sérülékenysége miatt a mezőgazdaság termelékenysége lassan, de tartósan nyomás alá kerülhet, ami végső soron az élelmiszerárak globális emelkedésében csapódhat le. Forrás: Világgazdaság Indexkép: Shutterstock