● news.bsdnet.hu

Haraszti Zsolt a paksi modellről, Böde Dánielről és Bognár Györgyről beszélt. A Paksi FC húsz éve bizonyítja, hogy a magyar futballban nem csak pénzzel, légiósokkal és látványos tulajdonosi háttérrel lehet tartós eredményt építeni. A tolnai klub két évtizede ugyanarra az alapra támaszkodik: magyar játékosokra, szűk, fegyelmezett gazdálkodásra, kiszámíthatóságra és olyan szakmai kultúrára, amelyet sokan próbáltak már megfejteni, de lemásolni senkinek sem sikerült. A magyar futballban az elmúlt húsz évben több klub is nagy lendülettel indult el felfelé, majd eltűnt, visszaesett vagy teljesen újrakezdte az építkezést, Pakson viszont ritka folyamatosság alakult ki. A Paksi FC mellett az elmúlt húsz idényt megszakítás nélkül csak az Újpest töltötte az NB I-ben, miközben a tolnaiak az utolsó három évben két Magyar Kupát nyertek, és háromszor is dobogón végeztek a bajnokságban. Haraszti Zsolt ügyvezető az Indexnek felidézte , hogy a klubnál a feljutás idején még egyáltalán nem voltak biztosak abban, hogy hosszú távon is meg tudnak kapaszkodni az élvonalban. A Paks gazdaságilag gyengének tűnt az NB I-hez, de a klub fokozatosan beleszokott a bajnokságba, és éveken át erőn felül teljesítve jutott el oda, hogy mára a hazai labdarúgás egyik legkülönlegesebb sikertörténeteként beszélnek róla. A paksi történet egyik legszokatlanabb része, hogy a klub tizennégy éve főszponzor nélkül működik, így a költségvetést saját forrásokból, játékoseladásokból, városi segítségből, UEFA-pénzekből és MLSZ-központi bevételekből kell összerakni. Haraszti szerint ez azért is különös, mert bár sokan egy 18 ezres kisváros csapataként tekintenek a Paksra, a klub ismertsége és szimpátiája már régen túlnőtt ezen a kereten. Ez nem méltányos a klubbal szemben, hiszen a PR-értékünk és márkaerőnk jóval nagyobb annál, hogy főszponzor nélkül működjünk. A bevételi forrásaink egyik fontos része játékosleadásból származik, az elmúlt időszakban az volt a terv, hogy minden évben 1-2 millió euróért értékesítsünk játékosokat. Emellett sokat köszönhetünk a városnak, amely üzemelteti a stadiont, és segíti az utánpótlásunkat, a nemzetközi szereplésért is kapunk pénzt az UEFA-tól, és egy fontos szelete a büdzsének az MLSZ központi bevételeiből származó összeg” – mondta Haraszti Zsolt. Az ügyvezető, aki nemrég erősebb Paksot ígért a következő idényre, arról is beszélt, hogy a magyar futballban minden klubot érinthetnek a gazdasági változások, de azok érezhetik meg nehezebben az új helyzetet, amelyek eddig több különböző forrásból jelentős állami támogatáshoz jutottak. A Paks feszített, szűk költségvetéssel dolgozik, de Haraszti szerint van annyi tartalékuk, hogy egy új helyzettől ne ijedjenek meg, és bízik abban is, hogy az átmeneti időszakban az MLSZ segíteni tudja majd a klubokat. Az sem kizárt, hogy a jövőben még nagyobb szerepet kapnak a játékoseladások, de ez Pakson is kockázatos út, mert a túl sok meghatározó futballista távozása könnyen az eredményesség rovására mehet. A klub az előző szezon előtt Szappanos Pétert, Mezei Szabolcsot és Ötvös Bencét is elveszítette, később Osváth Attila is távozott, vagyis négy kulcsember ment el, a csapat mégis harmadik lett a bajnokságban. A paksi válasz erre nem kapkodás, hanem szűrés, figyelés és karaktervizsgálat. Haraszti szerint nem azt nézik, hogy a piacon ki a legjobb az adott poszton, hanem azt, hogy a szóba jöhető játékosok közül ki tud beilleszkedni a paksi közegbe, mert csak olyan futballistát akarnak, akinek megtiszteltetés Pakson játszani. A klub különleges vonzerejét az is mutatja, hogy több korábbi meghatározó játékos is visszatért Paksra, köztük Böde Dániel, Hahn János és Ádám Martin. Haraszti szerint mindhárman remekül futballoztak a visszatérésük után, Böde pedig még idén 40 évesen is képes motiválni magát, és fizikailag, valamint játékban is olyan szintet hoz, amely alapján egyáltalán nem biztos, hogy a következő szezonja lesz az utolsó . A Paks működésének másik alapja a stabilitás: akkor sem rohannak döntést hozni, ha rossz széria jön. Haraszti felidézte, hogy idén év elején sorozatban hat meccset veszítettek el, de az edzőváltás fel sem merült, mert tudták, hogy a sérülések és a formahanyatlás okozzák a visszaesést, és abban bíztak, hogy a csapat visszatalál a helyes útra. Bognár György és a Paks kapcsolata ezért is tűnik kölcsönösen működőképesnek: az ügyvezető szerint viták vannak, veszekedések nincsenek, a szerepek pedig világosak. Mindketten tiszteljük a másikat és nem szólunk bele egymás munkájába. Nyilván nem örül, ha elveszíti a meghatározó játékosait, de ő is volt szakmai igazgató, tudja, hogy a bevételekre szüksége van a klubnak. Ahhoz, hogy nálunk edzőváltás legyen, komolyabb történéseknek kell bekövetkeznie, például annak, hogy végérvényesen megszakadjon egy pozitív folyamat. Nem lenne számomra meglepetés, ha még hosszú évekig együtt dolgoznánk.” Haraszti saját szerepéről is személyesen beszélt, mert a klubnál eltöltött hosszú idő nemcsak szakmai, hanem emberi történet is. Ha most én hirtelen befejezném, és semmit nem csinálnék, csak mondjuk horgásznék, egy év múlva befordulnék a vízbe az unalomtól. Amíg bírom, és látom értelmét, csinálom. Hat éve közel voltam hozzá, hogy befejezem. Az utolsó fordulóban Debrecenben kellett legalább egy pontot szereznünk a bennmaradásért. Pár nappal előtte veszítettem el az öcsémet, ezért lélekben teljesen máshol jártam, biztos voltam benne, hogy kiesünk. Aztán nem így történt, én meg azóta is itt vagyok.” A paksi ügyvezetőt sokan a magyar futball egyik leghitelesebb vezetőjének tartják, mert ismeri a közeget, tud tárgyalni játékossal, edzővel, menedzserrel és klubvezetővel, miközben nem szokott mellébeszélni. Korábban több klub is hívta, ma már azonban szerinte azért nem keresik, mert tudják, hogy nem megy el, hiszen büszke arra, amit Pakson felépítettek, és úgy látja, a mostani időszak a paksi futball aranygenerációja, amelyből még néhány évig szeretnének minél többet kihozni.