● news.bsdnet.hu

Komoly törvényi szigorítással fednék fel a tőkealapokba rejtett ezermilliárdos vagyonokat. Hatalmas fordulatot hozhat a hazai gazdasági életben az a frissen benyújtott, 110 oldalas kormányzati törvénytervezet, amely az uniós források hazahozatala érdekében stratégiai pontokon írja át a pénzmosás elleni szabályokat. A jogszabályi változások nyomán végre teljesen nyilvánossá válhat, hogy pontosan mely természetes személyek állnak azon zárt struktúrák mögött, amelyekbe az elmúlt időszakban hatalmas mennyiségű közpénz vándorolt. Az új intézkedések célzottan a NER ezermilliárd nagyságrendű vagyonát kezelő formációkat célozzák meg. A politikai szférát is felkavarta a hír, hiszen a magántőkealap átvilágítására irányuló törekvések az ellenzék soraiban is komoly visszhangot váltottak ki. A javaslat szerint a jövőben nem csupán a tulajdoni hányad számít majd, hanem az elsőbbségi jogok és a 25 százalékot elérő kifizetések is automatikusan felfedik a tényleges haszonhúzókat, ami elengedhetetlen a rejtett források pontos feltérképezéséhez. Olvass tovább... Olvass tovább... A bejelentett reformok alaposan felkavarták a hazai közéletet, és a politikai szereplők azonnal kifejtették álláspontjukat a tervezettel kapcsolatban. A közösségi médiában megjelent értékelések szerint az új szabályozás kulcsfontosságú lépés a gazdasági elit eltitkolt részesedéseinek beazonosításában. A Tisza Párt alelnökeként ismert Radnai Márk szerdai bejegyzésében rámutatott, hogy a módosítások révén végre kiderülhet, kikhez került az a legalább 2600 milliárd forintnyi közpénz, amely az utóbbi években magánkézbe került. A párt elnöke, Magyar Péter szintén a transzparencia fontosságát hangsúlyozta, támogatva az eltitkolt javak utáni vizsgálatokat. A hatóságok feladata a gyanús pénzmozgások alapos felkutatás kidolgozása lesz, hiszen a törvény erejével a zártkörű befektetési alapok mögött álló magánszemélyeket is kötelező jelleggel nevesíteni kell, megszüntetve a névtelen luxus korszakát. Olvass tovább... Olvass tovább... A tervezet egyik legszigorúbb eleme, hogy a tőkealapoknak 2020. február 1-jéig visszamenőleg kell teljes körűen feltárniuk a valós tulajdonosi kilétüket, így a hirtelen tulajdonosváltások sem biztosítanak egérutat. A jogszabály egyúttal a stratégiai döntéshozatalhoz szükséges befektetői jóváhagyási küszöböt 75 százalékról 60 százalékra csökkenti. Ez a lépés jelentősen megkönnyíti, hogy az állami pénzintézetek, például a Magyar Fejlesztési Bank beleszólhassanak az általuk finanszírozott alapok működésébe. Az eltitkolt NER ezermilliárd forintok utáni felkutatás állami szinten is hatékonyabbá válik, mivel a bankoknak a főbb döntési jogosultságokkal rendelkező személyeket is azonosítaniuk kell. Bár bizonyos adatok uniós előírások miatt már július 1-től nyilvánosak lesznek, a Tisza javaslata alapján a teljes és átfogó átláthatóság idén október 5-től lép életbe, amikor a törvényalkotási folyamat lezárul. Olvass tovább... Olvass tovább...