● news.bsdnet.hu

A vita a Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferencián kapott új lendületet. Bárány László, a Master Good Csoport ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a vállalat a következő öt évben mintegy 350 milliárd forintos fejlesztési programot tervez, amelynek része egy 120 milliárd forintos új gyár építése is. A beruházások megvalósításához a cég becslése szerint körülbelül 3000 új munkavállalóra lenne szükség. Az ügyvezető szerint a hazai munkaerőpiacon jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő számú jelentkező, különösen a fizikai munkakörökben. Arra is figyelmeztetett, hogy ha nem tudnak külföldi munkavállalókat alkalmazni, egyes fejlesztések akár Magyarországon kívül valósulhatnak meg. A történet azonban új fordulatot vett, amikor a Kiszámoló pénzügyi blog közösségi oldalán megjelent egy elemzés a vállalat gazdálkodási adatairól, amit a HR Portál szúrt ki. A bejegyzés szerint a Master Good árbevételének nagyjából 8 százalékát fordította bérekre, miközben a profitkivétel az árbevétel mintegy 12 százalékát érhette el. A szerző számításai alapján a nettó átlagbér körülbelül 340 ezer forint lehetett, amelyben már a vezetői jövedelmek is szerepelnek. A kritikusok szerint ezért nem feltétlenül az a fő probléma, hogy nincs elegendő munkavállaló, hanem az, hogy az adott bérezési szinten egyre kevesebben vállalják a több műszakos, fizikailag megterhelő munkát. A vita központi kérdése így gyorsan átalakult: vajon munkaerőhiányról vagy inkább bérhiányról beszélünk? A kérdés természetesen nem fekete-fehér. Magyarországon a demográfiai folyamatok, az elöregedés és az alacsony munkanélküliség valóban szűkítik a rendelkezésre álló munkaerő-kínálatot. Számos régióban és szakmában ténylegesen nehéz megfelelő számú dolgozót találni. Ugyanakkor a bérszínvonal sem hagyható figyelmen kívül. A munkaerőpiac alapvető törvényszerűsége, hogy a magasabb bérek általában nagyobb kínálatot vonzanak. Több hozzászóló is arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok egy része még mindig az olcsó munkaerőre épülő növekedési modellben gondolkodik, miközben a munkavállalók elvárásai jelentősen emelkedtek az elmúlt években. A vita végső soron túlmutat a vendégmunkások kérdésén. Arról szól, hogy a magyar gazdaság jövőjét továbbra is az alacsony költségekre épülő versenyképességre alapozza-e, vagy egyre inkább a magasabb bérekre, a termelékenység növelésére és a technológiai fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt. A válasz valószínűleg nem kizárólag egyik vagy másik oldalon található. Az azonban biztos, hogy a munkaerőhiányról szóló vita mögött ma már legalább annyira ott húzódik a bérek kérdése, mint a rendelkezésre álló dolgozók száma. Érdekesnek találta ezt a hírt? Ne maradjon le a legfontosabb járműipari történésekről, iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken !