● news.bsdnet.hu

A vita kiújulása komoly feszültségeket gerjeszthet az Európai Unión belül, hiszen tavaly év végén már lezajlott egy komoly jogi és gazdasági érdekütköztetés az ügyben. Bart De Wever belga miniszterelnök akkor határozottan szembeszállt az Európai Bizottsággal, mivel attól tartott, hogy hazája komoly pénzügyi kockázatot vállalna a lépéssel, a zárolt orosz vagyon túlnyomó részét, körülbelül 185 milliárd eurót ugyanis a brüsszeli székhelyű Euroclear letétkezelőnél őrizik. A belga kormány attól tart, hogy amennyiben Moszkva a nemzetközi bíróságokon sikerrel követelné vissza a pénzét, Belgiumnak kellene kártalanítani az oroszokat. A korábbi egyeztetések során Bulgária, Franciaország, Olaszország és Málta is aggodalmának adott hangot a témában. Az Európai Központi Bank szakértői ismételten arra figyelmeztettek, hogy a befagyasztott tőke lefoglalása vagy megcsapolása tönkreteheti a közös valutába vetett bizalmat, és elriaszthatja a külföldi befektetőket az eurózónától. Eelco Heinen kezdeményezése azért is váltott ki élénk reakciókat, mert az Európai Unió tagállamai még nem folyósították azt a 90 milliárd eurós hitelt, amelyről decemberben állapodtak meg Kijev támogatása érdekében. Ez az összeg a becslések szerint csupán a kétharmadát fedezné Ukrajna 2027-ig várható költségvetési hiányának. Az Európai Bizottság jelenleg Kanadát, az Egyesült Királyságot és Japánt is próbálja bevonni a finanszírozásba, az amerikai hozzájárulás mértéke azonban továbbra is bizonytalan. Bart De Wever korábban azt szorgalmazta, hogy a többi tagállam nyújtson korlátlan garanciát Belgiumnak az esetleges orosz megtorló intézkedések esetére, ám ezt a felvetést a többi kormány elutasította. A decemberi megállapodás ugyan átmenetileg fedezné Kijev legégetőbb pénzügyi igényeit, de a brüsszeli diplomaták tisztán látják, hogy a háború elhúzódása esetén újabb források után kell nézniük. A holland és az észak-európai kormányok szerint a közös adósságvállalás helyett célravezetőbb lenne az orosz vagyonhoz nyúlni. Ukrajna idei pénzügyi hiányát 71 milliárd euróra, jövőre pedig 64 milliárd euróra becsülik. Ezek a számítások azonban azon az optimista feltételezésen alapulnak, hogy a fegyveres konfliktus még idén véget ér, ami a jelenlegi helyzetben egyre valószínütlenebbnek látszik. A döntéshozók most a Nemzetközi Valutaalap júniusi elemzésére várnak, amely pontosabb képet adhat az ukrán gazdaság tényleges állapotáról. A 90 milliárd eurós hitelkeret első, 45 milliárd eurós részletét várhatóan júniusban utalják át.