● news.bsdnet.hu

Több mint ötezer éve halt meg az Alpokban, ám a tudósok még ma is új titkokat fedeznek fel Ötzi, a híres jégember testében. Egy friss kutatás szerint olyan mikroorganizmusok lehetnek jelen a múmiában, amelyek nemcsak értékes információkat őriznek a múltból, hanem hosszú távon magát a leletet is veszélyeztethetik. Nagy Levente Newsroom újságíró Ezeket látta már? Ötzi , a híres alpesi jégember több mint 5300 évvel ezelőtt élt, és a tudósok szerint a halálakor már számos egészségi problémával küzdött. A fogai erősen szuvasak voltak, gyomorfekélyben szenvedett, az ízületei elhasználódtak, az erei pedig elmeszesedtek. Ennek ellenére nem volt teljesen magára hagyva: a nála talált tárgyak arra utalnak, hogy a kor viszonyaihoz képest fejlett gyógyászati ismeretekkel rendelkeztek. A szütyőjében például nyírfataplógombát hordott, amelynek gyulladáscsökkentő és antibiotikus hatást tulajdonítanak, valamint saspáfrányt, amely segíthetett a bélparaziták elleni küzdelemben. A kutatások szerint Ötzi erőszakos halált halt az Alpokban. Testében egy kovakőből készült nyílhegyet találtak, amely átfúrta a bal vállát, emellett súlyos fejsérülést is szenvedett. A sérülések valószínűleg rövid időn belül a halálához vezettek. A testét összesen 61 tetoválás borította, amelyek nagy része pontosan olyan pontokon található, ahol ízületi vagy mozgásszervi problémák nyomait mutatták ki. Több kutató szerint ezek a jelölések egyfajta ősi terápiás vagy akupunktúrás kezelésekhez kapcsolódhattak. A genetikai vizsgálatok az elmúlt években számos új részletet tártak fel róla. Kiderült, hogy erősen kopaszodott, sötétebb bőrszínnel rendelkezett, és az ősei részben Kis-Ázsiából, a mai Törökország területéről származhattak. Az utolsó étkezése során kőszáli kecskét és gímszarvast fogyaszthatott, amelyet gabonafélékkel és növényekkel egészített ki. A közelében talált tárgyak – köztük egy rézfejsze, bőrdarabok, növényi rostok és egy befejezetlen íj – betekintést nyújtanak a rézkor emberének mindennapjaiba. A legfrissebb kutatások szerint azonban Ötzi története korántsem ért véget. A Microbiome tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a múmia testében található mikroorganizmusok egy része ma is aktív lehet. Az olaszországi Eurac Múmiakutató Intézet szakemberei egy ritka vizsgálat során néhány órára felengedték a jégember testét, hogy mintákat vegyenek bőréből, szöveteiből és a körülötte lévő környezetből. A kutatók olyan ősi baktériumtörzseket azonosítottak a bélrendszerében, amelyek a modern, iparosodott társadalmakból szinte teljesen eltűntek. Ezek a mikrobák egyedülálló információkkal szolgálhatnak arról, hogyan működött az emberi szervezet több mint ötezer évvel ezelőtt – derül ki az Index összefoglalójából. A legnagyobb meglepetést azonban nem a baktériumok, hanem a gombák okozták. A szakemberek négy olyan gombafajt azonosítottak Ötzi testén és közvetlen környezetében, amelyek extrém hideg környezetben érzik jól magukat. Közülük kettőt korábban főként az Antarktiszon és az orosz sarkvidéken figyeltek meg. A kutatók szerint a gombák DNS-e arra utal, hogy nem csupán elhalt maradványokról van szó. Egy részük valószínűleg ma is életképes, sőt, képes lehet szaporodni a múmia különleges környezetében . A vizsgálatok alapján Ötzi mikrobiális közössége az elmúlt években is változott, vagyis a múmia biológiai szempontból nem tekinthető teljesen „mozdulatlan” leletnek. Ötzit jelenleg a dél-tiroli régészeti múzeum speciális kamrájában őrzik, ahol állandó mínusz 6 Celsius-fokos hőmérsékletet és rendkívül magas páratartalmat biztosítanak számára. A szakemberek szerint egyelőre nem láthatók olyan károsodások, amelyek közvetlen veszélyt jelentenének a múmiára . A genetikai elemzések ugyanakkor azt mutatják, hogy bizonyos gombák és baktériumok olyan enzimeket termelhetnek, amelyek képesek lebontani a fehérjéket, a zsírokat és a kollagént. Mivel a kollagén a bőr és a kötőszövetek egyik legfontosabb alkotóeleme, a kutatók hosszú távon attól tartanak, hogy ezek a mikroorganizmusok lassan károsíthatják a jégember testét. Bár jelenleg nincs ok az azonnali aggodalomra, a tudósok szerint a jövőben új konzerválási módszerekre lehet szükség ahhoz, hogy a világ egyik legismertebb múmiája a következő évszázadokban is fennmaradjon. múmia