● news.bsdnet.hu

Az első világháború után leszerelték a magyar hadsereget. A környező országok nem tétlenkedtek a hírre, a bevonuló hadtestek igyekeztek minél nagyobb darabot kihasítani a Magyar Királyság területéről. A védekezni próbáló magyar Vörös Hadsereg a vasúti pálya jelentős részét megsemmisítette , más vonalak pedig a megszálló hadak tevékenysége nyomán váltak használhatatlanná. Az első világháború idején emberfeletti teljesítményt nyújtott az akkoriban Európa egyik legmodernebbjének számító Magyar Királyi Államvasutak (MÁV). Nemcsak a fronton teljesítő katonákat szolgálta ki, de a sebesültek szállításában is részt vett. Minden egyes vonalon legalább 150 vonat haladt át naponta , főként a román átállást követően, amikor már közvetlen fenyegetést is jelentett a háború. Ez négyszerese volt annak, amit békeidőben teljesítettek a vasutasok, még úgy is, hogy a személyszállítást szinte teljesen korlátozni kellett a hadsereg kiszolgálása érdekében. A vasút azonban bírta, hála a kiegyezést követő dualista időszak intenzív fejlesztéseinek. 1919. augusztus 4-én a román hadsereg megszállta Budapestet, és megkezdte az ipari és közlekedési eszközök rekvirálását. Leszerelték a fővárosi gyárakat , a gépeket és nyersanyagokat vagonokra rakták. Máshol is ugyanezt tették: az Arad–Csanádi Egyesült Vasutaknak (ACSEV) például a teljes gördülőállományát magukkal vitték. Csak a román hadsereg 1920-ban összesen 37 160 vasúti járművet foglalt le: A trianoni békeszerződés a román rekvirálást utólagosan hagyta jóvá, összegezte Trianon és a magyar vasút című tanulmányában Nagy Tamás történész. A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között . Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre . Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között . Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre . Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. Az Erdély területén állomásozó gépparkra is gyorsan rátették a kezüket, de a vasútállomások és az ott dolgozó magyarok sem voltak biztonságban. A magyar nyelv használatát betiltották, a székelyudvarhelyi állomásfőnököt a szabály megszegése miatt 25 botütésre ítélték, melyből a 17. halálosnak bizonyult. De másutt sem maradt meg több a vasútból. A szerb és horvát katonák által megszállt területen rengeteg katonavonat rekedt, összesen mintegy 1200 vasúti kocsival. A csehek azonnali hatállyal a csehszlovák államvasúthoz csatolták a felvidéki MÁV-ot és a helyiérdekű vasutakat, lefoglalták a magán vasúttársaságok pályáját és gépeit is. A megszállt és elcsatolt területekről tömegével özönlöttek az ország belseje felé az emberek, a menetkültek egy jelentős részét az egykori vasúti munkások tették ki, akik nemcsak munkájukat veszítették el a lehetetlen feltételek miatt, de életüket is félteniük kellett. Az 1920-ban létrehozott Országos Menekültügyi Hivatal adatai szerint 1924-ig mintegy 350 ezer menekült kelt át az új határokon , az utólagos becslések ezt a számot 425 ezerre teszik. Mintegy 80 ezer egykori vasutas , illetve családja kényszerült évekig vasúti barakkokban élni. Mindeközben Kun Béla hatalomra került. Vasúthoz rendelt embere, Landler Jenő belügyi és kereskedelemügyi népbiztos felállította a vasúti direktóriumot, katonái pedig a páncélvonatok segítségével igyekeztek uralmuk alá hajtani a vidéki lakosságot. Több tízezer vasutas lázadt fel ellenük, felszedték a síneket, és megtagadták az együttműködést. A vasút 1920-ra kritikus állapotba került az eszközhiány, az elhurcolt géppark és a felrobbantott, elbontott pálya miatt. A békeszerződésben önálló fejezet rendelkezett az utódállamok közlekedési szabályozásáról. A vonalak elcsatolása olyan problémákat okozott, amik a mai napig éreztetik hatásukat . Az első világháború kitörésekor még 22 117 kilométernyi utat kitevő vasúti sínpályából 8705 kilométernyi maradt meg. 50 vonalat vágott ketté az új határ , a vasúthálózat 62 százaléka azon kívül rekedt, a járműállomány 66 százaléka az utódállamok kezébe került. A 21 önálló helyiérdekű vasút (hév) közül 13 teljesen, kettő pedig részben vesztette el hálózatát. Mindemellett sok fontos közlekedési csomópont került az utódállamokhoz: Pozsony, Komárom, Érsekújvár, Párkány, Losonc, Fülek, Csap, Munkács, Szatmárnémeti, Nagykároly, Pélmonostor, Muraszombat, Kassa, Nagyvárad, Arad, Temesvár, ahol 8 vasútvonal találkozott, illetve Szabadka is. Még a nemzetközi vonatok egy része, például az Orient Expressz is kikerülte hazánkat ezt követően, így a turisztikai bevételek is csökkentek. A 424-esek gyártása , bár már a háború alatt felmerült, az 1920-as években a fenti hiányok egy részét igyekezett pótolni, sikerrel. Hogy akkoriban miként néztek ki a vagonok, és milyen sebességgel közlekedtek a járművek a síneken, fenti videónkból kiderül. Utazz velünk képzeletben száz évvel ezelőtti körülmények között! Ha a magyarországi Tanácsköztársaság története is érdekel, olvass tovább! Múzsák a csók után Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában. Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen! hirdetés