● news.bsdnet.hu

Első ránézésre minden szépnek tűnik. A magyarok vásárolnak, a kiskereskedelem növekedése a gazdaság legfőbb támasza, az élelmiszerláncok bevételei pedig csúcsokat döntenek. A kulisszák mögött viszont drámai a helyzet. Az elmúlt évek kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája, az állami adóztatás és árkorlátozások alaposan megtépázták a szektort. Mély ütéseket kapott a német tulajdonú Aldi is, amelynek az adóssága a tízszeresére nőtt, a saját tőkéje pedig az ötödére olvadt. A lánc radikális lépésekre szánta el magát. Czifrik Katalin Gazdasági újságíró Ezeket látta már? Ahogy arról korábban írtunk, egy év alatt mintegy 3000 bolt, napi szinten 9 üzlet zárt be tavaly Magyarországon , miközben 400 településen semmilyen kiskereskedelmi egység nem működik. A kereskedők szerint küzdelmes év áll mögöttük, amikor már a nullás eredmény is jónak számított. Az erős állami kéz és a hirtelen változó jogszabályok hatására drasztikusan visszaesett az élelmiszer-kiskereskedelem jövedelmezősége , de a multik mégis jobban jártak. Mindez úgy következett be, hogy a kereskedelem idén is látványos bővülése a legnagyobb támasza az egyébként vérszegény gazdasági növekedésnek. Az Economx híradása szerint közvetlenül a választások után, már április végén összeültek az élelmiszerláncok az akkor még csak kijelölt miniszterekkel. Nagyon bíznak a változásokban, miután az Orbán-kormány saját véleményük szerint túladóztatta őket. A hat nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc 2024-ben 710 milliárd forint adót fizetett be a költségvetésbe . Bár az Aldi Magyarország elképesztő, 533,2 milliárd forint bevételt hozott össze tavaly, igazából nincs mit ünnepelniük, mert a cég harmadik éve működött veszteségesen - hozzátéve, hogy nem egyedüliként, hiszen korábban a Sparnál is leolvadt a profit . A Portfolio beszámolója szerint az Aldi árbevétel 2,9 százalékos növekedése elmaradt az inflációtól , ami azt jelenti, hogy kevesebb áru fogyott a boltokban. A céginformációs rendszerbe leadott pénzügyi beszámoló szerint a cég vaskos, 9,6 milliárdos veszteséggel zárta a 2025-ös évet, amivel a hároméves bukólista már 46,4 milliárd forintra duzzadt . A bajt látva a német anyacég gyorsan utalt is 5 milliárd forint mentőövet (tőkeinjekciót), ám a magyar leányvállalat saját tőkéje így is 11,1 milliárd forintra olvadt az előző évi 15,7 milliárdról. A menedzsment mindenesetre nyugtatja a kedélyeket. Szerintük a lánc jövője és működése nincs veszélyben. Az Aldi Magyarország vezetője, Bernhard Haider május elején arról nyilatkozott a Blikk-nek, hogy a multinacionális lánc jelentős átalakítást végez az üzleteiben. A cél, hogy megőrizzék a diszkont jelleget, miközben korszerűbb, átláthatóbb bolti környezetet kínálnak. A cégvezető ugyanakkor azt is elmondta, hogy a termékkínálat is változni fog. Egyes helyettesítő vagy kiegészítő termékekből kevesebb lesz , a nem élelmiszer jellegű áru pedig kisebb teret kap , hogy az élelmiszerek számára több hely jusson. Közben azonban az is kiderült, hogy az Aldi a harmadik éve folyamatosan csökkenti a dolgozó létszámát. Az állami e-beszámoló oldal szerint 2024-ben még 4882 alkalmazottja volt a cégnek, ami 2025-ben 4654 főre csökkent, és az Opten cégadatbázis szerint jelenleg már csak 4403 az alkalmazotti létszám. Ez azt jelenti, hogy 2024-hez képest közel 10 százalékos leépítés történt. Az Aldi arról tájékoztatta a Portfoliot, hogy az átállás a korábbinál kevesebb folyamatot és feladatot jelent az értékesítés területén dolgozó kollégák számára, így a jövőben kisebb létszámmal is üzemeltethetők lesznek a boltok. A 2005-ben alapított ALDI MAGYARORSZÁG Élelmiszer Kereskedelmi Bt. saját tőkéje és forgóeszközei közel a harmadával csökkentek 2025-ben, miközben a hosszú lejáratú kötelezettsége, vagyis az adóssága a tízszeresére nőtt. A cég utolsó nyereséges éve 2022-ben volt, amikor 5,97 milliárd forint adózott eredménye maradt. 2023-ban viszont már 9,484 milliárd forintos veszteséget kellett elkönyvelni, amit 2024-ben 27,369 milliárd, majd 2025-ben 9,621 milliárd forintos bukó követett, holott az értékesítés nettó árbevétele közben folyamatosan emelkedett. 2022-ben 417, 2023-ban 490, 2024-ben 518, 2025-ben pedig 533 milliárd forint volt. Csakhogy közben a magyar kormány 2022. február 1-jén bevezette az élelmiszer-ársapkát az alapvető termékekre, majd 2023. június 1-jén elindította a kötelező akciózást a kiskereskedelemben. Miután pedig az árstopok kivezetésre kerültek, de újból drasztikusan emelkedni kezdtek az árak, árrésstopot írt elő 30 élelmiszerre, amit később 30 drogéria-termékre, majd további élelmiszerekre is kiterjesztett. Ez persze a versenytársakat is ugyanolyan negatívan érintette, mint az Aldit, a profit látványos visszaeséséhez viszont egyértelműen hozzájárulhatott. Bár az Aldi Magyarország személyi jellegű ráfordításai, vagyis a bérek, járulékok és egyéb személyi kifizetések 2025-ben nem emelkedtek jelentősen az előző évhez képest, ezt nyilván csak a már említett leépítéssel tudta elérni, hiszen közben a bérek tekintetében is óriási harcra kényszerült a versenytársakkal. Ahogy arról korábban írtunk, a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése a boltokban dolgozók fizetéseit is felfelé húzza , miközben az ágazatban egyre nagyobb feszültséget okoz a munkaerőhiány. Nem véletlen, hogy az év elején több élelmiszer-lánc a nehézségek ellenére is az infláció többszörösével emelte a fizetéseket . A már említett forgalomcsökkenés mellett nyilván ezek az okok is szerepet játszottak abban, hogy az Aldi végül kivérzett pénzügyileg, és a 2022-ben még 50 milliárdot súroló saját tőkéje majdnem az ötödére, 11 milliárd forintra zsugorodott három év alatt. Aldi