● news.bsdnet.hu

Újraolvasva Csurka István politikai írásait, újra és újra kimondhatjuk: gondolatait szinte kivétel nélkül igazolta az idő. Már 1998 telén megjövendölte az új népvándorlás korát. „Ez a kor, amelyben élünk, s különösen, ami ránk következik, az a népvándorlás kora. A színes bőrű, mérhetetlen szegénységben élő, viharosan szaporodó népek keletről nyugatra, délről északra vándorolnak majd. (…) A végső cél a magyarság kipusztítása. Nem fegyverrel, hanem pénzügyi politikával, életlehetőségeink elvonásával, mert kell a hely a másoknak. A nemzetközi nagytőke és a bankok segítik majd ezt a népvándorlást, ez az érdekük.” Azt is hozzátette: nagyon keserű lesz akkor magyarnak születni. „Ha beérkezne az első, néhány ezer migráns az országba, akkor mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az eddigi életünknek vége van. Egyszer és mindenkorra, visszavonhatatlanul. Akkor már senkit sem okolhatunk, hibáztathatunk, csak magunkat.” Nem hittünk neki. 2026 tavaszán készséggel elhitte az „áradó” tömeg: „Egy nagyon pici szuverenitásról le kellene mondani.” Tegnapi számunkban Horváth József titkosszolgálati szakértő arra emlékeztetett, J. D. Vance amerikai alelnök tavaly a müncheni biztonsági konferencián kimondta: a fenyegető kihívások közül, amelyekkel az európai nemzetek szembesülnek, a legsürgetőbb a tömeges migráció. Bizony nekünk is tudomásul kell vennünk, „ha beállunk a sorba, és végrehajtjuk a brüsszeli elvárást, akkor végleg a süllyedő uniós hajóhoz kötjük az országunk sorsát. (…) Bevégeztetett.” Ijesztő a végszó, de jobbat nem tudok: Isten óvja Magyarországot!