● news.bsdnet.hu

Ma tartják a Fidesz tisztújító munkakongresszusát, amelyen az április 12-i választáson vereséget szenvedő és ezzel ellenzékbe került párt kijelöli a következő időszak politikai irányvonalát. A kongresszuson egy évre ismét pártelnökké választhatják Orbán Viktort, emellett döntenek a további tisztségviselők személyéről is. Arról már több fideszes politikus is beszélt a választás óta, hogy a pártnak vissza kell térnie, a mozgalmi politizáláshoz. Ennek egy fontos építőkövét rakhatják le a szombati kongresszuson. A pártelnök pedig korábban már tudatta, hogy a kongresszussal zárul a pártszervezet ellenzéki működési formájának a meghatározása. Havasi Bertalan, a Fidesz sajtőfönöke korábban az MTI-vel tudatta, hogy a tervek szerint a Fidesz kongresszusa alapszabály-módosításról is dönt, amely alapjaiban megváltoztatná a Fidesz szervezeti felépítését. A választókerületi rendszer megszűnik, a Fidesz szervezete az önkormányzati rendszerhez igazodik, a pártban települési csoportok és megyei választmányok dolgoznak majd. Az országos elnökség jelentősen bővül, így a jövőben húsz megyei, illetve fővárosi elnökből, az Országos Választmány elnökéből, a magyar és az európai parlamenti frakcióvezetőből, illetve a kongresszus által választott elnökből és négy alelnökből áll majd. A résztvevők munkakongresszust tartanak, ami nem lesz sajtónyilvános, ugyanakkor az egész eseményt közvetítik Orbán Viktor pártelnök és a Fidesz Facebook-oldalán, valamint a Hír TV is folyamatosan tudósít a rendezvényről. Ám a választási vereség óta sem tétlenkedett a Fidesz, hiszen először újratervezték a parlamenti frakciójuk összetételét. Orbán Viktor néhány nappal a választás után a Patriótának adott interjúban már egyértelművé tette, hogy jelentősen átalakítják a frakciót. Később a Magyar Nemzetnek a pártelnök jelezte, hogy Ennek eredményeképpen több nagy név is búcsúzott az országgyűléstől, akik listán mandátumot szereztek. Maga Orbán Viktor úgy döntött, hogy visszaadja a mandátumát, de így tett többek között Kövér László, Kósa Lajos, Kubatov Gábor vagy Német Szilárd is. A Fidesz–KDNP 42 listás mandátumot szerzett képviselőjéből 25-en döntöttek úgy, hogy nem veszik fel a mandátumot. Megalakult a Védvonal Czunyiné Bertalan Judit vezetésével, megtörtént az önkormányzati kabinet újraalapítása, élén Navracsics Tibor volt szakminiszterrel, zajlik a biztonságpolitikai műhely felépítése Vidoven Árpád irányításával. Hamarosan létrejön a Fidesz Európa-klubja is, amin Bóka János volt európai uniós ügyekért felelős miniszter dolgozik. De a pártelnök a Fidesz nemzetközi kapcsolatainak továbbépítésén is dolgozik, ugyanis június 17–18-án Brüsszelben tárgyal, ahol részt vesz a Patrióták pártcsalád EU-csúcs előtti egyeztetésén. Utolsó kongresszusát idén januárban tartotta a Fidesz, akkor még a választási kampányra való felkészülés volt a fókuszban. Az eseményen beszédet mondott Orbán Viktor, kijelölték a kampány irányát, illetve bemutatták az egyéni képviselőjelöltek is. Ám év elején nem történt tisztújítás, illetve a pártszervezet sem változott. Az eddigi utolsó tisztújító kongresszusra még 2023. novemberében került sor. Ezen újraválasztották Orbán Viktort pártelnöknek, de megerősítették a pozíciójában a négy alelnököt, Kósa Lajost, Kubatov Gábort, Gál Kingát, valamint Németh Szilárdot is. Emellett a kongresszuson megválasztották a párt bizottságainak vezetőit és tagjait is. A mostani kongresszus jelentőségét tekintve leginkább a 2003. májusi tisztújítással hasonlítható össze. Akkor ugyancsak kormányzati pozícióból került ellenzékbe a Fidesz, miután 2002-ben az MSZP az SZDSZ-el összefogva vette át a kormányrudat. Abból a szempontból is fontos párhuzam van a 23 évvel ezelőtti és a mostani kongresszus között, hogy a pártszervezet akkor is jelentős átalakításon esett át. A párt akkor vette fel a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnevezést, valamint 2003-ban jött létre a választókerületi elnöki rendszer, amelyet most megszüntetnek. Ám fontos különbség, hogy akkor Orbán Viktor három év hiátus után tért vissza a Fidesz élére, mivel az első kormányzati ciklusa során döntöttek arról, hogy szétválasztják a miniszterelnöki és a pártelnöki pozíciót. Így 2000-től egy évig előszőr Kövér László, majd 2001-2003 között két évig Pokorni Zoltán állt a Fidesz élén. Orbán Viktor pedig a szóban forgó 2003-as kongresszus óta megszakítás nélkül a Fidesz elnöke, amely posztot először 1993 és 2000 között töltött be, miután létrejött a pártelnöki rendszer. Borítókép: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke (Fotó: Ladóczki Balázs)