● news.bsdnet.hu

Sajtótájékoztató Debrecenben: kipakol a helyi tévé és a helyi lapok munkatársai, aztán érkezik a politikus is. Elmondja a mondandóját – általában egy sikerjelentést –, és megköszöni a figyelmet. A médiamunkások kikapcsolják a mikrofont, a kamerát, a diktatafonokat, sietve elpakolnak, és már mennek is. A debreceni független hírportál, a Debreciner újságírói szerint teljesen megszokott jelenet ez a fideszes vezetésű cívisvárosban. Sokszor találják magukat abban a helyzetben, hogy megint ők az egyetlenek, akiknek kérdéseik vannak. Valójában ezért indult ela Debrecinerhét évvel ezelőtt. Porcsin Zsolt, az alapító főszerkesztő azt mondja: szerettek volna egy olyan újságot, amely nem csak elismétli a városvezetés közleményeit, hanem kritikusan kezeli azokat. A Debreciner kérdései szemmel láthatóan nemcsak az újságírókat érdeklik, hanem a Hajdú-Bihar megyei olvasókat is. Ők azok, akiknek aggodalmaik vannak az akkumulátorgyárak miatt, akiket érdekelne, mi lesz a sorsa a Vekeri-tó fejlesztésének, és foglalkoztatja őket a korábban Debrecen és Nagykereki között közlekedő 106-os vasútvonal bezárása. Porcsin Zsolt szerint a Debreciner számai jelzik, hogy igény van erre: a Facebookon áprilisban 10,6 milliós elérése volt a hírportál Facebook-posztjainak. A kiemelt érdeklődés a választásoknak is köszönhető, de a havi megtekintések száma máskor sem szokott 6 millió alá esni. Az olvasótábor azonban nagyságrendekkel nagyobb, mint az előfizetők száma. Az ingyenes tartalmakhoz szokott magyar olvasókhoz nehéz elérni azzal az üzenettel, hogy nem ingyenesen készül a tartalom, költsége van, és a léte múlik azon, hogy az olvasók fizetnek-e érte. A Debreciner az elmúlt években olyan ügyekről is informálta a nyilvánosságot, amelyeknek más nem járt utána: például arról, milyen vízből fog pontosan működni Debrecenben épülő CATL akkumulátorgyár, vagy korábban arról, hogy milyen körülmények uralkodnak a megye gyepmesteri telepein. Igyekeznek jelen lenni az egész megyében; ha erejük engedi, olyan települések ügyeiről is tudósítanak, ahol Porcsin Zsolt szerint évtizedek óta nem járt újságíró. Magyar HangFlaszter 405. – Olvad a Megafon, megszűnik a TényekBajban a vidéki független média. Megborult a NER-nyilvánosság. Túlfűtött közhangulat: beszólnak a fideszeseknek. Csak néhány téma, nézze meg Ön is legújabb műsorunkat! Bajban a vidéki független média. Megborult a NER-nyilvánosság. Túlfűtött közhangulat: beszólnak a fideszeseknek. Csak néhány téma, nézze meg Ön is legújabb műsorunkat! Mindehhez azonban biztosítani kell azoknak az újságíróknak megélhetését, akik készek utánajárni a helyi közügyeknek. A Debreciner esetében ez négy főt jelent. A főszerkesztőt és három újságírót, Polgár Tóth Tamást, Kántor-Újvári Gerdát és Bereczki Boldizsárt. Utóbbi két újságíró a húszas éveikben jár, pályakezdőként kerültek a laphoz. Ha nincs a Debreciner, Kántor-Újvári Gerda az egyetem után valószínűleg nem az újságírás irányába indul, Bereczki Boldizsárnak pedig a külföld jut eszébe, ha az a kérdés, merre indulna, ha a Debreciner esetleg nem éri meg a nyarat. Ebben a pillanatban ugyanis már csak a májusi fizetésekre van fedezet a Debreciner kasszájában. Porcsin Zsolt emlékeztet: nehezített pályán játszanak. Magyarországon az internetes újságírás születését az Index és az Origo vetélkedése határozta meg, amelyek ingyenes tartalmakkal versenyeztek az olvasók kegyeiért. A közönség hozzászokott, hogy „az online sajtó olyan, mint a levegő”, vagyis a tartalomért nem kell fizetni. Ha egy újság meg akarja győzni az olvasókat az ellenkezőjéről, intenzív kampányba kell kezdenie. Csakhogy ez is sok munkát igényel, és a kis műhelyek végképp képtelenek erre a célra munkaerőt megfizetni. Az ügyfélbarát online előfizetői rendszer fejlesztéséhez is szakember és sok utánajárás kellett. Közben a hirdetők Porcsin Zsolt elmondása szerint az elmúlt években a politika árnyékában hoztak üzleti döntéseket, helyi szinten is. Számos helyi vállalkozás akkor sem helyezett el náluk hirdetést, ha megérte volna: – Tartottak attól, hogy a helyi adókkal kapcsolatban majd „rájuk néz” az önkormányzat, esetleg megvonják a vendéglátóhelye teraszától a területfoglalási engedélyt. El is mondták, hogy ilyen félelmekből adódóan nem hirdetnek. Volt, aki azt kérte, hogy még a cég rendezvényeiről se számoljunk be, nehogy úgy tűnjön, hogy bármilyen módon egy platformon van velünk – meséli a főszerkesztő. Az olvasói támogatások viszont nem voltak olyan mértékűek, hogy fenn lehetett volna tartani belőlük az újságot. Magyarországon nem volt pályázati lehetőség, fő bevételi forrásként az uniós és amerikai pályázatok maradtak a Debreciner számára is. A Trump-adminisztráció viszont közbeszólt, számos támogatási programot leállítottak: – A Prágai Civil Alaptól fiatalok bevonásra nyertünk támogatást, olvasóként és gyakornokként is. Már a projekt harmadánál tartottunk, amikor egyszer csak jött egy e-mail, hogy azonnal le kell állítani mindent. Hasonló módon tűnt el néhány más pályázati lehetőség is – vázolja a főszerkesztő. A Debreciner most is dolgozik azon, hogy újabb pályázati forrásokat találjon. Bíznak abban is, hogy a kormányváltás hatására többen mernek majd náluk hirdetni. Járható útnak tartaná azt is, hogy létrejöjjön egy átláthatóan működő, a kormánytól függetlenített állami pénzalap, amely a demokrácia működését előmozdító helyi sajtóműhelyeket támogatná, mert a helyi közösségek nem feltétlenül tudják eltartani ezeket az orgánumokat. Pedig nagy szükség lenne rájuk: – A vidéki Magyarország nem lehet hírsivatag, ahol a lakosság nem kapja meg az alapvető információkat a helyi ügyekről. Szükségük van tájékozottságra, hogy döntéseket tudjanak hozni, a hétköznapi életben és az urnáknál is – mondja Porcsin Zsolt. A Debreciner elsősorban mégis az előfizetőkre számít:kampányukban 1500 előfizetőt keresnek, akik havi 2000 forintot áldoznának a lap támogatására. Úgy gondolják, ez már elég lehet a túléléshez. Hét évvel ezelőtt a Debreciner indulásához szükséges összeget 600 adományozó adta össze, és a szerkesztőség ma is kész arra, hogy minden követ megmozgasson. Ez a cikk eredetilega Magyar Hang 2026/19. számábanjelent meg május 8-án.