● news.bsdnet.hu

Péntek este önálló képviselői indítványként nyújtotta be a Tisza Párt három képviselője, Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián a közmédia és a médiatörvény átalakításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatról Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter videóban beszélt. Mint fogalmazott, a kezdeményezés lényege egy mondatban az, hogy „visszadják a közmédiát a köznek, a magyar embereknek” . Tarr szerint a javaslat a közszolgálati média működésének átalakítása mellett a teljes magyar médiapiac, vagyis a kereskedelmi és közszolgálati médiaszolgáltatók felügyeletét ellátó Médiatanács függetlenségének helyreállítását is célozza. A törvény hatálybalépésével azonnal megszűnne a Médiatanács, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagjainak, valamint a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA jelenlegi vezető tisztségviselőinek megbízatása. Az átmeneti időszak után nyílt pályázaton választanák ki az új vezetőket. Tarr Zoltán szerint ez az időszak lehetőséget adna a társadalmi párbeszédre és az egyeztetésekre, hogy közösen alakítsák ki a közmédia új működési kereteit. A javaslat teljesen újraszervezné a közszolgálati média működésének alapelveit. Megszüntetnék az MTVA jelenlegi szerepét, és létrehoznának egy új, paritásos és szakmai összetételű felügyeleti szervet, a Független Közmédia Testületet. Ebben egyenlő arányban képviseltethetné magát a kormánypárti és az ellenzéki oldal, emellett helyet kapnának benne a médiaszakma független képviselői is. A javaslat különválasztaná a hírügynökségi és a műsorszolgáltatási feladatokat, a közmédia működését pedig átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és a társadalmi kontroll számára nyitottá tenné. A Független Közmédia Testület feladata lenne a közmédia függetlenségének védelme, a működés és a gazdálkodás ellenőrzése, a nagy értékű szerződések felügyelete, valamint a közmédia vezetőinek kiválasztásában való közreműködés. A vezetőket nyílt és átlátható eljárásban, szigorú szakmai szempontok alapján kellene kiválasztani. A testület kilenc tagból állna: hat tagot négy évre az országgyűlési képviselőcsoportok jelölnének, közülük hármat a kormánypárti, hármat az ellenzéki frakciók. További három tagot öt évre a médiaszakma jelölne. A szakmai jelöltek meghallgatása nyilvános lenne, az eljárásban pedig civil gyermekvédelmi és jogvédő szervezetek, közmédiás szakszervezetek és szakmai szervezetek képviselői is részt vennének. A testület hagyná jóvá a közmédia új társaságainak éves gazdálkodási tervét és költségvetésük főösszegeit. A 300 millió forintnál nagyobb értékű szerződésekhez előzetes tárgyalási felhatalmazást kellene kérni, a 100 millió forintot meghaladó megbízások szerződéskötéséhez pedig szintén szükség lenne a testület engedélyére. A törvényjavaslat kizárná a testületből azokat, akik a jelölésüket megelőző öt évben párttisztséget viseltek, párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltöttek be tisztséget állami, önkormányzati vagy gazdasági társasági pozícióban, illetve más módon pártpolitikai tevékenységet folytattak. A testület évente független szakértők által készített tartalmi felülvizsgálatot rendelne meg a közszolgálati médiaszolgáltatás és a hírügynökségi tevékenység értékelésére. A törvényjavaslat a testület tagjainak díjazását is rögzítené. Az elnök az államtitkári illetmény 65 százalékának, a tagok pedig az államtitkári illetmény 40 százalékának megfelelő tiszteletdíjat kapnának, emellett tiszteletdíjuk 50 százalékáig költségtérítésre is jogosultak lennének. Az MTVA jelenlegi, a javaslat indoklása szerint bonyolult és átláthatatlan struktúrája megszűnne. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) átalakulásával két új társaság jönne létre: a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. Ezzel az MTI újra önállóvá válna. A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezetőjét nyílt pályázaton választanák ki. A pályázatot a Független Közmédia Testület írná ki a Közszolgálati Tanáccsal egyeztetve. A kiírást a testület és a Médiatanács honlapja mellett legalább három, kiemelkedő látogatottságú független online hírportálon és szakmai portálokon is közzé kellene tenni. A jelentkezési határidő 30 nap lenne, ezt követően a testület nyilvánosságra hozná a pályázók nevét. Az eddigi Közszolgálati Kódexet Közszolgálati Chartára neveznék át. A Charta feladata az lenne, hogy a törvény keretei között iránymutatást adjon a közmédia működési elveire. A javaslat szerint a közszolgálatiság nem puszta hivatkozás lenne, hanem ellenőrizhető és számonkérhető követelmény. A Chartát a Független Közmédia Testület javaslata alapján a Közszolgálati Tanács alkotná meg. A tanács 18 tagból állna, elnökét a tagok maguk közül választanák. Feladata a társadalmi felügyelet biztosítása lenne a közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató felett. A jelölő szervezetek között szerepelne többek között a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Olimpiai Bizottság, a rektori konferencia, az iparkamara, a történelmi egyházak, a Magyar Művészeti Akadémia, az önkormányzati szövetségek, az országos nemzetiségi önkormányzatok, a határon túli magyar kulturális szervezetek, valamint gyermekjogi, családvédelmi, fogyatékosságügyi, művészeti és környezetvédelmi szervezetek. A törvényjavaslat egyik fontos eleme, hogy a Közszolgálati Chartának ki kellene térnie „ a mesterséges intelligencia használatának a szabályozására” is. Ez azt jelentené, hogy a közszolgálati médiában külön elveket és szabályokat kellene megalkotni arra, miként alkalmazható az AI a tartalom-előállításban, a szerkesztési folyamatokban vagy más médiaműködési területeken. A Chartában emellett szerepelne az is, hogy szabályozni kell „az álhírek és a dezinformáció elleni fellépés eszközeit”. Vagyis a javaslat nemcsak a közmédia intézményi és finanszírozási rendszerét alakítaná át, hanem tartalmi és szakmai elvárásokat is megfogalmazna az új médiakörnyezet kihívásaira, különösen az AI, az álhírek és a dezinformáció kezelésére. A javaslat létrehozná a Tisza Párt által korábban ígért Sajtóalapot is. Ez az NMHH-n belül, illetve a Médiatanács által kezelt pénzalap lenne, amelynek feladata a független médiatartalom-szolgáltatók, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati műsorszámok készítésének, valamint az etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékeknek a támogatása lenne. A Sajtóalap bevételei közé tartozna a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj, a szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a frekvenciadíjakból származó összeg egy része, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók által befizetett támogatás, a kamatbevételek, valamint az önkéntes befizetések. A közmédia finanszírozása is átalakulna. A javaslat szerint 2028-tól az eddigi éves helyett hároméves költségvetési periódusok lennének. A közvetlen állami támogatást, vagyis a közszolgálati hozzájárulást a háztartások száma alapján határoznák meg, és évente kötelezően indexálnák az infláció mértékével. A jelenlegi formájában megszűnő MTVA elveszítené médiatámogatási funkcióját. A törvényjavaslat a Médiatanács összetételét és kiválasztási rendjét is módosítaná. A jelenlegi kilencéves tagsági mandátum öt évre csökkenne. A Médiatanács az Országgyűlés által egyidejű, listás szavazással megválasztott öttagú testület lenne. Két tagját a kormánypárti, két tagját az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnék. A Médiatanács elnöki tisztségére pályázatot írnának ki. Az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagok megbízatása négy évre, a szakmai pályázaton kiválasztott elnök megbízatása öt évre szólna. Tarr Zoltán szerint a rendszerváltásnak el kell jutnia a közmédiáig, a médiahatóságig és a közpénzből működő nyilvánosság egészéig. Úgy fogalmazott: nem elég kimondani, hogy a közmédiának függetlennek kell lennie, ehhez valódi garanciákra van szükség. A miniszter (már többször is ) élesen bírálta a jelenlegi közmédiarendszert is. Szerinte a közpénzből működtetett közmédia eddig nem a magyar embereket szolgálta, hanem a Fidesz–KDNP hatalomban tartásának eszközévé vált. Állítása szerint a közmédia „a kormánnyal szemben állók megfélemlítését, az intézményesített hazugságokat és a gyűlöletkeltést” szolgálta, és az előző kormány egyik legfontosabb hatalmi eszközeként működött. A törvényjavaslat így egyszerre nyúlna hozzá a közmédia irányítási szerkezetéhez, finanszírozásához, vezetőinek kiválasztásához, a Médiatanács összetételéhez, valamint a közszolgálati működés szakmai és etikai alapelveihez. A szöveg alapján a Tisza Párt célja egy olyan új modell kialakítása, amelyben a közmédia működése átláthatóbb, ellenőrizhetőbb és kevésbé kiszolgáltatott a pártpolitikai befolyásnak.