● news.bsdnet.hu

A XIX. században számos városrendezési terv született az egyesített Budapest számára. Ezek közül talán a legextrémebbel Reitter Ferenc állt elő, akinek víziója ha megvalósul, egészen más képet fest ma a főváros. Orbán Márton Newsroom újságíró Ezeket látta már? Reitter Ferenc mérnök 1813. március 1-jén született Temesváron, életművének óriási része azonban mégsem a bánsági nagyvároshoz, hanem Budapesthez köti. A szakember 1844-ig közreműködött a Tisza és a Maros térképészeti és vízműtani munkáiban, később pedig a Duna-térképezés és az Al-Duna-szabályozás munkájában. Óriási szerepe volt Buda és Pest, majd az egyesült főváros városrendezésében, illetve ő volt az, aki 1853-ban a Lánchíd melletti első rakpart kiépítését vezette. Ha Reitter legjelentősebb terve megvalósul, alapjaiban lenne más Budapest - legalábbis a pesti oldal mindenképpen - ahhoz képest, amilyennek ma ismerjük. A mérnök egy olyan csatornát álmodott meg, amely átölelte volna Pestet. Hasonló ötlettel egyébként már Széchenyi István is előrukkolt 1839-ben, ám csak elméleti szinten. A PestBuda.hu szerint a csatorna egyrészt az árvízvédelemben játszott volna kulcsszerepet, amely az 1838-as katasztrófa óta folyamatosan visszatérő téma volt, ugyanis még évtizedekig nem lett megoldva. A zsilipekkel lezárt csatorna a felesleges vizet képes lehetett volna elvezetni. Másfelől Pest akkori ipara a mai Nagykörút vonalában épült ki , vagyis az üzemek szállítási gondjaira is megoldást jelentett volna egy hajózható folyosó. A csatornarendszer a tervek alapján összekapcsolódott volna egy, a pesti és a budai vasutakat északon összekötő vonallal is, a mai Jászai Mari és a Kossuth Lajos tér környékén pedig egy ipari-kereskedelmi zóna jött volna létre. Emellett a város esztétikáját is teljesen átformálta volna egy ilyen olyan vízi út . Reitter Ferenc nem valamilyen hatóság megbízásából állt elő a projekttel, hanem saját erőből, és igen alaposan ki is dolgozta az elképzelt csatorna nyomvonalát. A pesti partot egészet Tasig felmérte a saját költségen, a gazdag adatmennyiség pedig később a Duna szabályozásakor felbecsülhetetlenül hasznos volt. A tervezet elsőre tetszett a hatóságoknak, olyannyira, hogy a nyomvonal mentén még építési tilalmat is elrendeltek. A maga korában rengeteget foglalkozott a sajtó és a politika a témával, és Reittert a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották , székfoglalóját pedig a csatorna tervéről tartotta 1866 novemberében. Akkori áron 17 millió forintra becsülte a költségeket a mester, amelyből maga az építkezés 9 milliót tett volna ki. A grandiózus projektből végül nem lett semmi. Az 1867-es kiegyezés után Andrássy Gyula kormánya gyökeresen megváltoztatta a főváros fejlesztési elképzelését , és 1868–69-ben le is került a napirendről a csatorna kiépítése, ugyanis egész más irányt vettek a folyamatok. Reitter ezekben a munkákban is részt vett 1874-ben bekövetkezett haláláig. terv