● news.bsdnet.hu

Az Egyesült Arab Emírségek több milliárd dollárnyi iráni pénzeszköz felszabadításába egyezhetett bele – állította négy, az ügyet ismerő forrás. A lépés jelentős fordulatot jelezhet az Abu-Dzabi és Teherán közötti kapcsolatokban, miután az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja során az Emírségek az iráni támadások egyik célpontjává vált – számolt be cikkében a Reuters . A diplomáciai egyeztetések célja a konfliktus lezárása, és a diplomaták szerint azok részeként akár több tízmilliárd dollárnyi, amerikai szankciók miatt külföldi bankokban befagyasztott iráni olajbevétel felszabadítása is napirendre kerülhet. Az utolsó ismert közvetlen iráni támadás május 4-én történt, amikor csapás érte az Ománi-öböl partján fekvő fudzsairai kikötőt. Az értesülések szerint a megállapodás egyik legfontosabb eleme az lehet, hogy Teherán leállítja az Emírségek elleni rakéta- és dróntámadásokat. A nyilatkozó források egyike szerint az első, 3 milliárd dolláros részletet már rendelkezésre is bocsátották, ugyanakkor azt nem sikerült megerősíteni, hogy az átutalt összegek az Emírségektől származnak-e, vagy olyan iráni pénzeszközökből, amelyek hosszú ideje külföldi számlákon vannak befagyasztva. 🇦🇪🇮🇷 UAE hit back hard against reports it funneled $3B to Iran.The FM was blunt: "No frozen Iranian funds have been released, transferred, or facilitated through the UAE."Comes after Reuters said Abu Dhabi unlocked billions to stop Iranian attacks.Any misinformation in this… https://t.co/AniVOmgrJf pic.twitter.com/18SH6LjqAr A tárca szerint minden olyan állítás hamis és megalapozatlan, amely befagyasztott iráni pénzek felszabadításáról vagy átutalásáról szól, beleértve a 3 milliárd dolláros összegről szóló értesüléseket is. A közlemény hangsúlyozta, hogy az Emírségek semmilyen formában nem vett részt ilyen tranzakciók lebonyolításában. Korábban egy emírségekbeli tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy országa a feszültség csökkentését és a térség stabilitásának erősítését tekinti elsődleges céljának. A háttérben ugyanakkor látványos közeledés rajzolódik ki az egykor ellenséges felek között. Irán úgy mutathatja be az ügyletet, mint a háborús károkért kapott kompenzációt, Washington hangsúlyozhatja, hogy nem fizetett Teheránnak, az Emírségek pedig növelheti saját biztonságát és megőrizheti Dubaj szerepét a nemzetközi gazdasági élet egyik központjaként. Értesülések szerint Irán legalább két másik öböl menti arab államnál is hasonló megállapodást kezdeményezett. A tárgyalások több hete zajlanak, de az egyeztetések felgyorsultak, miután az iráni Forradalmi Gárda magas rangú tisztviselői a múlt héten Abu-Dzabiba látogattak. A delegáció találkozott Tahnún bin Zájed Ál Nahján nemzetbiztonsági tanácsadóval és Abu-Dzabi helyettes uralkodójával, majd az ő vendégházában szállt meg. A látogatást követően emírségekbeli tisztviselők Teheránba utaztak, hogy egyeztessenek a megállapodás gyakorlati részleteiről. A lehetséges megállapodás pénzügyi hátterében Dubaj állhat, amely hosszú ideje az iráni gazdaság egyik legfontosabb külső kapcsolódási pontja. A város bankrendszerében jelentős iráni érdekeltségű betétek találhatók, amelyek közül sokat amerikai szankciók miatt befagyasztottak. A washingtoni korlátozások a globális dolláralapú pénzügyi rendszerhez való hozzáférést is érintik, így komoly következményekkel járhatnak azokra a pénzintézetekre nézve, amelyek tiltólistás iráni szervezetekkel üzletelnek. A háttérben továbbra is kulcskérdés marad a Hormuzi-szoros biztonsága. Egy magas rangú iráni forrás korábban azt állította, hogy a külföldön befagyasztott iráni pénzeszközök felszabadítása közvetlen kapcsolatban állhat a térség egyik legfontosabb tengeri útvonalának zavartalan működésével. Az állítást ugyanakkor amerikai részről később cáfolták.