● news.bsdnet.hu

A nyári hőhullámok nemcsak az embereket, hanem a haszonállatokat is komoly kihívások elé állítják. A sertések különösen érzékenyek a magas hőmérsékletre, mivel más állatfajokkal ellentétben nem rendelkeznek verejtékmirigyekkel, így a testhőmérséklet szabályozására elsősorban lihegéssel képesek. Amikor a környezeti hőmérséklet meghaladja az állatok komfortzónáját, a hőstressz jelentősen ronthatja a teljesítményt, az egészségi állapotot és a gazdasági eredményeket. A sertések számára a túlzott meleg számos élettani változást idéz elő. A szervezet elsődleges célja ilyenkor a testhőmérséklet fenntartása, ezért nő a légzésszám, csökken a takarmányfelvétel, valamint a vérkeringés részben a bőr felé irányul, hogy elősegítse a hőleadást. Mindez azonban jelentős energiaveszteséggel jár, miközben az állatok kevesebb tápanyaghoz jutnak. Ennek következtében romolhat a növekedési teljesítmény, csökkenhet a termelés hatékonysága, és nőhet az egészségügyi problémák kockázata. A hőstressz elleni védekezés alapja a megfelelő tartástechnológia. A termelők számos eszközzel csökkenthetik az állatok hőterhelését: A környezet hőmérsékletének mérséklése önmagában is jelentős javulást eredményezhet az állatok komfortérzetében és teljesítményében – Fotó: Shutterstock A magas hőmérséklet különösen a szoptató kocák esetében okoz komoly problémát. A csökkent takarmányfelvétel miatt kevesebb tápanyag áll rendelkezésre a tejtermeléshez, ami közvetlenül befolyásolja a malacok növekedését. A hőstressz hatására a kocák szervezete a testzsír- és fehérjetartalékok mobilizálására kényszerül. Ennek következtében romolhat a kondíciójuk, meghosszabbodhat a választás és az ivarzás közötti időszak, valamint csökkenhet a következő ciklus termékenyülési eredménye. A kutatások szerint a vemhesség és a szoptatás alatti tartós hőterhelés még a születő malacok életképességére és fejlődésére is kedvezőtlen hatással lehet. A megfelelő takarmányozás kulcsszerepet játszik a nyári időszak kihívásainak kezelésében. A takarmány összetételének módosításával csökkenthető az emésztés során keletkező anyagcsere-hő mennyisége, miközben javítható a tápanyagok hasznosulása. A szakemberek szerint a hőstresszes időszakokban különösen fontos: A hőstressz nemcsak a takarmányfelvételt csökkenti, hanem a bélrendszer működését is károsíthatja. Magas hőmérsékleten a vérkeringés részben az emésztőrendszertől a bőr felé irányul át, ami csökkenti a bélfal oxigénellátását. Ennek következtében kialakulhat az úgynevezett „szivárgó bél” szindróma, amikor a bélfal áteresztőképessége megnő, és olyan anyagok is bekerülhetnek a véráramba, amelyek gyulladásos folyamatokat indíthatnak el. A megfelelő takarmányozás és a bélrendszert támogató kiegészítők alkalmazása segíthet fenntartani a bél integritását és csökkenteni a hőstressz negatív következményeit. A cink nélkülözhetetlen mikroelem a sertések szervezetében . Számos enzim működésében vesz részt, támogatja az immunrendszert, a növekedést és a szaporodási folyamatokat. A kutatások szerint a jól hasznosuló, szerves kötésű cinkforrások hozzájárulhatnak a bélrendszer épségének fenntartásához, mérsékelhetik a hőstressz okozta károsodásokat, és támogathatják az állatok általános ellenálló képességét. A hőterhelés fokozza a szervezetben képződő szabad gyökök mennyiségét, ami oxidatív stresszhez vezethet. Ennek mérséklésében fontos szerepet játszanak az antioxidánsok. Az E-vitamin, a szelén, a cink, a réz és a mangán egyaránt hozzájárulnak a sejtek védelméhez és az immunrendszer megfelelő működéséhez. Különösen a nyári időszakban lehet indokolt az antioxidáns-ellátottság fokozott figyelemmel kísérése. A hőstressz hatásainak mérséklése összetett feladat, amely a megfelelő környezet kialakításától a takarmányozás finomhangolásáig számos tényezőt foglal magában. A hőhullámok várható gyakoribbá válása miatt a hőstressz kezelése ma már nem csupán állatjóléti kérdés, hanem a sertéstartó gazdaságok versenyképességének egyik kulcstényezője is. Forrás: foodagribusiness.world Indexkép: shutterstock.com