● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! Fél tizenegy után nem sokkal állt ki a Fidesz-kongresszus színpadára Orbán Viktor, aki már korábban bejelentette, hogy a következő egy évre vállalná a pártelnökséget. Szombat reggel pedig  egy röpiratot is közzétett , melyből kiderült, hogy ugyanazokat a témákat kívánja tovább vinni, amelyek a választás előtt jellemzőek voltak. A kongresszus előtt újságíróknak is nyilatkozott a volt kormányfő, erről itt számoltunk be . Magyar Péter is sajtótájékoztatót tartott délelőtt, melyen arról beszélt , hogy a Fidesz-kormány hazudott az illegális migrációval szembeni küzdelemről is, és két éve egy migránstábort tervezett Vitnyédre telepíteni. Orbán azzal nyitott, hogy a végével kezdi: ő soha, soha nem adja fel. Erre rögtön nagy tapsot is kapott. Mint mondta, náluk a kongresszus ünnep szokott lenni, de ez most nem az, hanem munkakongresszus. Értékelniük kell a választást, melyen súlyos vereséget szenvedtek, majd meg kell mutatniuk erejüket, megerősíteniük értékeiket. Levonják a szervezeti tanulságokat is, ezért módosítják az alapszabályt. Továbbá kineveznek egy 28 tagú új elnökséget, a megyei („vármegyei”) elnökök mellé négy alelnököt választanak. Itt az ideje lezárni Orbán szerint a választás utáni értékeléseket. Szerinte egyenesen többet dolgoztak ezen az elvesztett választáson, mint a megelőző győzedelmes választási kampányokban. Értékelésük szerint tizenkét évnyi kormányzati munkájukat a választók nagyra értékelték, újabb felhatalmazással jutalmazták, ezért a mai értékelésük csak az elmúlt négy évet taglalja. Szerinte a választási üzenetük nem működött, az ellenfélé jóval vonzóbbnak bizonyult. Nem észlelték az ellenfél fölényét, ezért nem hajtottak végre sem kampánystratégiai, sem -taktikai korrekciót. Tévesen feltételezték, hogy a részvétel nem megy a korábbi csúcs fölé. Hibásan feltételezték, hogy az ajtótól ajtótól való mozgósításuk jobb, mint az ellenfélé. A velük szembeni ún. gyűlöletkampányokra, korrupciós vádakra nem adtak megfelelő választ, szerinte előállt az a képtelen helyzet, hogy az ellenfél legnagyobb támogatója állítólag egy eljárás alatt álló, fehérgalléros bűnöző, mégis őket vádolták korrupcióval. A digitális térben is katasztrofális vereséget szenvedtek szerinte, a fiatalok figyelméért folytatott küzdelmet elbukták. Ezt személyes kudarcnak is tekinti, és érti, hogy a fiatalok mind a személyét, mind a programját durván elutasították. A külföldről vezényelt algoritmusok szerinte pedig az abszurditás határáig részesítették előnyben mindazt, ami a kormányváltást szolgálta. A háborús fenyegetésről szóló üzeneteiket szerinte az ellenfél sikeresen semlegesítette. A háború és a brüsszeli szankciók szerinte blokkolták a növekedést. Felsorolta az intézkedéseiket az szja-mentességtől az otthonteremtési kedvezményig, ezek viszont szerinte nem pótolták a gazdasági növekedést. Nem vállalta továbbá, hogy olyan gazdasági és szociális vállalásokat tegyen, amikről tudja, hogy teljesíthetetlenek. Az ellenfél viszont ezt tette szerinte, és elmondása szerint így vesztettek 2006-ban is. Orbán megismételte, amit a röpiratában is írt, hogy szerinte liberális kormány áll szemben a nemzeti ellenzékkel, nekik pedig másképp kell szolgálniuk a hazát ellenzékből. Nekik szerinte az emberek hangjának kell lenniük, megakadályozni a hibás kormányzati döntéseket, szervezniük kell a kormányzattal szembeni ellenállást. Meg kell védeniük szerinte bajtársaikat, akiket igaztalanul bántanak. A jó ellenzék szerint folyamatosan kormányképes állapotban van. Nem szabad továbbá elhanyagolniuk szerinte az európai patrióta kapcsolataikat sem. A volt kormányfő szerint a Fidesz ma nem alkalmas arra, hogy sikeres ellenzéki párt legyen, és a szervezeti rend, amiben dolgoznak, inkább kényszerzubbony, mint munkaruha. Úgy látja, tizenhat évig fantasztikus kormányzópárt voltak, és remek kampányokkal fantasztikus győzelmeket arattak. De szerinte ennek ára is volt: hatalompárttá váltak, minden szempontot megelőzött a hatékonyság és a fegyelem, szinte félkatonai kormányzópárttá lettek. Háttérbe szorult a közösség, és egyre inkább bajtársias kötelék voltak, semmint jókedvű, szerető közösség. Ezt növekvő ellenérzésekkel, de jól tűrték, és a sikerek szerinte eddig feledtették is a barátságos közösség hiányát. Ha viszont nincs kormányzati parancsnoki központ, akkor szerinte reguláris hadseregre sincs szükség. Vissza kell szerinte alakulniuk mozgalmi párttá, utasítások helyett barátságban, alá-fölé rendeltség helyett szemmagasságban, bicepszek helyett lelkierőben, több polgári értékben és kevesebb katonai erényben gondolkozva. Az elnökség javasolja, hogy a választókerületi rendszert vezessék ki, és térjenek vissza a településekhez és az ún. vármegyékhez. Ellenzéki időkben szerinte nincs szükség regionális igazgatókra sem, ahogy ügyvezetői alelnöki irányításra sem. Huszonnyolc tagú elnökség jön, a megyei elnökök automatikusan tagok lesznek. Négy alelnököt választanak, akik képesek feltölteni a Fidesz lemerült közösségi akkumulátorait. Gál Kingát javasolják összekötőnek az európai Patriótákhoz. A vidéket Gyopáros Alpár képviseli majd, a meggyengült polgári közepet is megerősítik, alelnök Bóka János lesz. Szerinte onnan a hiszékenyek és a karrieristák igazi európai módon átzsilipeltek a Tiszához. Az önkormányzatok, megyei jogú városokat Salgótarján alpolgármestere, Kreicsi Bálint fogja képviselni. Szeptemberig szeretné rendbe tenni Orbán a Fideszt a pincétől a padlásig. A sikernek szerinte sok anyja van, a kudarc mindig árva. A választási vereségért őt terheli a felelősség, szerinte nem helyes elverni a port a kampányfőnökön vagy épp regionális igazgatókon, még a legrosszabbul szereplő budapestieken sem. Ki nem állhatja azokat a vezetőket, akik erős vezetői jogosítványokat kérnek, de ha baj van, másokra mutogatnak. A parlamenti frakcióban radikális vérátömlesztést hajtottak végre szerinte, mert egy vezető ellenzéki párt frakciójára van szükségük. Egész Európában szerinte csak ők képesek ilyen alázatra, hogy sokan hátrébb léptek a képviselőségből, és a nemzedékváltást helyezték előtérbe. A tiszások pedig szerinte a Parlamentet csatatérré választották, ezért kellettek szerinte a negyvenesek. Orbán úgy látja, a Fidesz-KDNP frakció naponta bizonyítja, hogy tapasztalatban, szakmai tudásban, politikai kultúrában oda-vissza verik a Tisza-frakciót. Ez is nagy tapsot kapott a megjelentek részéről. Szerinte jó okkal gratulálhatnak Gulyás Gergelyéknek, és három különb kormányt is ki tudnak állítani, mint a jelenlegi. Orbán ezt követően a Tisza-kormányt ostorozta. Szerinte a középvállalkozókat, agrárgazdákat, felsőközéposztálybelieket a vagyonadóval riogatják. Úgy látja, nem is szorítja a kormányt pénzügyi kényszer, mert hozzájutottak azokhoz az uniós forrásokhoz, amelyeket szerinte előlük a kormánybuktatás érdekében zártak el. Mint mondta, Kármán András szűrét ő tette ki, mert szerinte második embernek is alkalmatlan volt, nemhogy elsőnek. Drukkol Kapitány Istvánnak is, bár szerinte szokatlan, hogy egy mégoly sikeres kereskedőt, totális kezdőt állítanak az ipar élére. Szerinte a tiszás szélsőségesek bélyegeznek meg, listáznak és leckéztetnek mindenkit, aki együttműködött a Fidesz-KDNP-kormányokkal. Nekik szerinte van meghurcoltatásbeli rutinjuk. Ő az egyetlen Magyarországon szerinte, aki átesett parlamenti vagyonátvilágításon. Szerinte mindegyik kormánya törvénytisztelő volt, az üzleti világgal szemben világos szabályokat követtek. A tiszás képviselők szerinte viszont gazdagabbak, mint a fideszes képviselők, továbbá az elmúlt tizenhat évben gazdagodtak meg. A mostani eljárások szerinte pedig koncepciósak. A kormány szerinte lassan bántalmazó kapcsolatban lesz a társadalommal, „ma az ország a Varga Judit.” Őszre kiderül szerinte, meddig tűri az ország, hogy a kormány folyamatosan abuzálja. Szerinte ha ez így megy tovább, ősszel eljön az ellenállás ideje.