← Vissza

news.bsdnet.hu

Eltolták a belvárosi plébániatemplomot az Erzsébet híd miatt? - Kiderült, van-e alapja a legendának

Blikk 2026-06-13 14:00
Az Erzsébet híd építéséhez kapcsolódó egyik legismertebb városi legenda szerint a híd melletti Nagyboldogasszony-templomot a munkálatok miatt eltolták. Valójában azonban a templom ma is az eredeti helyén áll, bár a híd építése során valóban felvetődött az áthelyezés ötlete. A kérdés hosszú ideig napirenden volt, de végül egy egyszerűbb és költséghatékonyabb megoldást választottak. Orbán Márton Newsroom újságíró Ezeket látta már? Az 1903-ban átadott Erzsébet híd a Duna legkeskenyebb fővárosi szakaszán ível át, ahol már a római korban is létezett átkelő. Az építkezést megelőzően jelentős bontásokra került sor, például a Hatvani utca kiszélesítése miatt több épületet is lebontottak, köztük a régi pesti Városházát. A híd építését pedig jelentős bontások előzték meg / Fotó: Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége A híd mérnöki bravúrnak számított, hiszen közbenső pillér nélkül hidalt át 290 métert, ami akkoriban világszinten is egyedülálló volt. Azonban a híd elhelyezése miatt a közeli Belvárosi plébániatemplom, amely római alapokra épült és a város egyik legjelentősebb történelmi épülete, útban volt. A templom bontása vagy áthelyezése komoly vitákat váltott ki, hiszen az épület nemcsak vallási, hanem kulturális szempontból is kiemelkedő jelentőségű. A templom falai a római kortól kezdve az Anjou-kori falfestményeken át a török idők mecsetként való használatáig számos történelmi korszak emlékét őrzik - írta a We Love Budapest . A templom eltolása először 1898-ban került szóba, amikor Horváth Gyula és Bobula János építészek amerikai és német példák alapján dolgoztak ki egy éven belül megvalósítható tervet. Később, 1901-ben az első Magyar–Amerikai Rendszerű Épületemelő és -toló Vállalat is előállt egy hasonló javaslattal. Bár a technológia nem volt ismeretlen, és más országokban már sikeresen alkalmazták, a tervet végül elvetették. Ehelyett a híd forgalmát úgy alakították ki, hogy az autók és a villamosok a templomot kikerülve közlekedjenek. A járda a híd szintje alá került, így a templom megmaradhatott eredeti helyén. Az Erzsébet híd építése idején az autóközlekedés még gyerekcipőben járt, de a harmincas évekre a forgalom jelentősen megnövekedett, különösen a Balaton felé vezető útvonalon . Ezért újabb átalakításokra volt szükség, és ismét felmerült a templom eltolásának ötlete. Végül azonban egy egyszerűbb megoldást választottak: a templom melletti járda helyén alakítottak ki új közlekedési sávot, amely 1936-ban mindössze két hónap alatt elkészült. Bár ez a megoldás ideiglenesen enyhítette a forgalmi problémákat, a jobb oldali közlekedés 1941-es bevezetése újabb kihívásokat eredményezett . A templom eltolásának kérdése végleg lekerült a napirendről 1937-ben, de a második világháború végén újabb fordulat következett: az Erzsébet hidat felrobbantották, és csak 1964-ben építették újjá jelentősen más stílusban. Az új híd építésekor már fel sem vetődött a templom áthelyezésének gondolata, így az épület ma is az eredeti helyén áll. A második világháború pecsételte meg a régi híd sorsát / Fotó: Fortepan - Gara család Bár a városi legenda máig él, a valóság az, hogy a templomot soha nem mozdították el , és a Szabad sajtó út kissé görbe vonalvezetése is ezt tükrözi. Az eset jól példázza, hogy a városrendezés során milyen összetett kérdésekkel kell szembenézni, és milyen kompromisszumokat kell kötni a fejlődés és a történelmi örökség megőrzése érdekében. erzsébet híd
Eredeti cikk megtekintése →