● news.bsdnet.hu

Az autóipari átalakulás újabb magyarországi szereplőt ért el. A thyssenkrupp Automotive Technology mintegy 200 fejlesztői pozíció megszüntetését tervezi hazai szervezetében , miközben új irányokba is beruház: Budapesten globális üzlettámogató feladatkörök jelenhetnek meg, Debrecenben pedig egy nemzetközi tesztközpont épülhet.  A vállalat szerint a változtatások mögött a megváltozott ügyféligények, a kiszámíthatatlan kereslet és az erősödő költségnyomás áll. Bár a létszámcsökkentés érzékenyen érintheti a budapesti fejlesztési területeket, a thyssenkrupp hangsúlyozza, hogy Magyarország továbbra is stratégiai helyszín marad számára. A hazai mérnöki tudás, az egyetemi kapcsolatok és a gyártási háttér a jövőben is fontos szerepet kap a vállalat nemzetközi hálózatában. A BYD európai terveiben egyre hangsúlyosabb szerepet kap Magyarország. A kínai autógyártó megerősítette, hogy első európai üzemében, Szegeden 2026 végén indulhat el a sorozatgyártás , miközben a vállalat már a második európai gyár helyszínét keresi . A hírek szerint ezúttal nem új beruházásban, hanem egy meglévő dél-európai üzem átvételében gondolkodnak, ami jól mutatja, hogy a kínai gyártók gyorsítani szeretnék európai terjeszkedésüket. A szegedi projekt közben nemcsak ipari, hanem munkaerőpiaci hatásokat is kiváltott. A beruházáshoz kapcsolódó munkavállalói megkeresések nyomán megalakult a Magyar Gyáripari Szakszervezet , amely a magyar dolgozók mellett a külföldi munkavállalók képviseletét is felvállalná. Az új szervezet szerint a modern gyártóiparban már nem lehet kizárólag nemzeti keretek között gondolkodni az érdekvédelemről, ezért a jövőben a BYD-nál dolgozó kínai munkavállalók számára is elérhetővé tennék szolgáltatásaikat. A magyar vállalatok egy része ismét növekedésre készül, azonban az autóipar továbbra sem látja egyértelműen a fordulat jeleit. A Manpower felmérése szerint egyre több cég tervez toborzást, a járműipari szereplők azonban továbbra is óvatosak a gyenge európai kereslet, az elektromos átállás költségei és a bizonytalan piaci környezet miatt. Közben a kormány is új irányt jelölt ki a munkaerőpiacon. A Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból érkező dolgozók egyszerűsített foglalkoztatásának megszüntetésével a hazai munkavállalók kerülhetnek előtérbe . A döntés új helyzet elé állíthatja azokat az ipari vállalatokat, amelyek az elmúlt években egyre nagyobb mértékben támaszkodtak külföldi munkaerőre. Néhány nap alatt két magyarországi telephelyen is sztrájkba léptek a Hanon dolgozói. A pécsi figyelmeztető munkabeszüntetés után a székesfehérvári munkavállalók is csatlakoztak a tiltakozáshoz , mindkét helyszínen rendkívül magas részvételi aránnyal. A dolgozók szerint a korábbi béremelések nem követték a megélhetési költségek növekedését, miközben a túlórák és a termelési elvárások tovább emelkedtek. A szakszervezet 10 százalékos béremelést szeretne elérni, és figyelmeztetett arra, hogy eredmény nélkül hosszabb munkabeszüntetések is következhetnek. A konszern váratlanul megszüntette azt a digitális hozzáférést , amelyen keresztül sok elektromosautó-tulajdonos okosotthon-rendszerekkel kapcsolta össze járművét. A lépés újra ráirányította a figyelmet arra a kérdésre, hogy a szoftveralapú autózás korában valójában ki rendelkezik az autók által termelt adatok felett. Közben a vállalat a háttérben tovább folytatja nagyszabású átalakulását. A Volkswagen szerint az év végére már 19 ezerrel csökkenhet a dolgozói létszám Németországban, 2030-ig pedig összesen 28 ezer munkahely szűnhet meg . A konszern célja továbbra is a költségek visszafogása és a versenyképesség javítása. Tetszett ez a hír? Értesüljön elsőként a járműipari történésekről, iratkozzon fel az autopro.hu hírlevelére az alábbi linken !