● news.bsdnet.hu

Miközben a médiában egyre-másra azt hallhatjuk, hogy az Európai Unió versenytársként tekint Kínára, és szeretné csökkenteni a kitettségét, a kínai működőtőke-befektetések (FDI) tavaly 7 éve nem látott szintre ugrottak a kontinensen. A kínai közvetlen befektetések Európában – az EU-t és az Egyesült Királyságot is beleértve – 2024-hez képest 67 százalékkal, 16,8 milliárd euróra nőttek a MERICS–Rhodium Csoport 2025-ös évet vizsgáló jelentése szerint. Ezzel a második egymást követő évben láthattunk növekedést, ami arra utal, hogy a kínai vállalatok hosszú ideig tartó visszaesést követően ismét aktívabban tekintettek Európára. A fellendülés azonban nem a 2010-es évek beruházási boomjához való egyszerű visszatérést jelent, azóta a beruházások összetétele jelentősen megváltozott. A beruházások listáját böngészve szembetűnő, hogy azok leginkább olyan ágazatokban történtek, amik az EU stratégiai célját, a zöld átállást szolgálják. 2025-ben az autóipar maradt a korábbi évekhez hasonlóan a kínai közvetlen külföldi befektetések legnagyobb kedvezményezettje, 7,6 milliárd eurót bevonzva, ami a kínai európai befektetések teljes összegének 45 százalékát tette ki. Ezen ágazaton belül az elektromos járművek ellátási lánca egyértelműen dominált, az autóipari beruházások 93 százalékát adta. A lendületes növekedést mutató 2025-ös év ellenére vannak jelek arra, hogy a jelenlegi befektetési hullám lendülete csökkenhet. Bár a befejezett zöldmezős beruházások 2025-ben új csúcsot értek el, az újonnan bejelentett zöldmezős projektek értéke 5,2 milliárd euróra csökkent. Ez kissé elmaradt a 2024-es szinttől, és eltörpült a 2023-ban bejelentett 16,9 milliárd euróhoz képest. Ez arra utal, hogy bár számos nagy projekt még építés alatt áll, a jövőbeli projektállomány egyre szűkül. A trend nem véletlen: az európai befektetési környezet bizonytalanabbá vált a geopolitikai feszültségek, a szabályozói ellenőrzés erősödése és a elektromos járművek iránti változó kereslet miatt, így kevésbé nyújt vonzó befektetési célpontot. Ennek egy fontos lehetséges következménye, hogy Kína egyre inkább az exportra támaszkodhat az EU-ban létrehozott áruk helyett. A Kínából Európába irányuló export 2025-ben is meredeken nőtt, azokban az ágazatokban is, amelyek korábban jelentős kínai beruházásokat vonzottak. Így például az akkumulátorok exportja meredeken emelkedett, az autóipari export is nőtt, és a szélerőmű-berendezések kivitele is ugrásszerűen megnőtt. A trend Brüsszelnek is fejtörést okoz. Európa természetesen szeretne olyan beruházásokat vonzani, amelyek hozzájárulnak a technológiai fejlődéshez és munkahelyeket teremtenek, valamint segítik a zöld átállást. Ugyanakkor az unió egyre óvatosabbá válik a stratégiai ágazatokban fennálló függőségekkel kapcsolatban. Ennek eredményeként a kínai beruházásokat ma már nem csupán gazdasági szempontból, hanem az ipari biztonság, a versenypolitika és a geopolitikai kockázatok szempontjából is egyre alaposabban vizsgálják. Az általános európai tendenciát tehát leginkább szelektív nyitottság ként lehet jellemezni. A kínai FDI ismét egyre nagyobb szerepet játszik, de Európa már nem ugyanolyan feltétel nélküli lelkesedéssel fogadja, mint az elmúlt évtizedekben. A központi kérdés nem egyszerűen az, hogy mennyi kínai tőke áramlik Európába, hanem hogy milyen befektetéseket hoz magával, ki ellenőrzi a kulcsfontosságú technológiákat, és hogy a helyi európai iparágak profitálnak-e ebből, vagy ellehetetlenülnek a kínai versenytől. A kontinensen belül Magyarországnak kitüntetett szerepe van a kínai FDI bevonzásában. 2025-ben is hazánkba érkezett a legnagyobb értékű kínai működőtőke egész Európában, jelentős részben az elektromos autó- és akkumulátorgyáraknak köszönhetően. A Magyarországra irányuló kínai befektetések összege a 2024-es 3,2 milliárd euróról 2025-re 3,9 milliárd euróra nőtt, ezzel megtartottuk a vezető pozíciónkat. Ez a bődületes összeg erősen koncentrált: 3,8 milliárd kapcsolódott az elektromos járművek ellátási láncához. Az Európában futó 10 legnagyobb kínai projekt közül 3 – CATL, BYD és a kisebb figyelmet kapó Sunwoda Electronic beruházásai – Magyarországon zajlik. Hazánk tehát európai szinten is a legfontosabb célpont lett a kínai elektromos autó projektek terén. Bár Magyarország továbbra is a kínai közvetlen külföldi befektetések legnagyobb befogadója maradt Európában, részesedése a teljes európai kínai befektetésekből 2024-ben mért 32 százalékról 2025-re 23 százalékra csökkent. A kínai befektetések földrajzilag tehát egyre diverzifikáltabbá válnak Európán belül, és Németország, Franciaország és Spanyolország egyre nagyobb súlyt kap. A változás másik jele, hogy 2025-ben már nem jelentettek be új, milliárd eurós kínai beruházásokat hazánk kapcsán. Inkább kisebb léptékű bejelentések voltak, ideértve például a BYD tervezett kutatási-fejlesztési központját és a Halms Hungary elektromos járműalkatrész-gyárba történő beruházását. Emellett azt is fontos megemlíteni, hogy a beruházások terén sem egyenlő a több a jobbal . A hatalmas kitettség egy ágazat felé jelentős kockázatot jelent, ami valószínűleg nem meglepetés az olvasóknak sem, hiszen a magyar gazdaság már több éve nyögi, hogy visszaesett az akkumulátorok iránti kereslet. Vannak jelek arra, hogy ezen a téren elindulhat egy lassú fordulat, azonban ez sem változtatna azon, hogy mennyire összekötöttük az ország szerencséjét az ágazatéval. Egy másik kockázat, hogy az EU egyre inkább ferde szemmel néz a kínai beruházásokra. A figyelem egyre inkább az ellátási láncok stratégiai függetlenségére és az európai ipar védelmére irányul, a BYD magyarországi gyárának állami támogatása kapcsán már vizsgálatot is lengetett be az Európai Bizottság. Végül az is fontos kérdés, hogy csak a gyártás történik-e helyben, vagy valódi hozzáadott érték is születik itthon: tehát hogy a kutatás, a technológiai fejlesztés és a beszállítói hálózat is ideköltözik-e, vagy csupán a végső összeszerelés és az importált alapanyagokból történő akkumulátorgyártás zajlik majd Magyarországon. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images