● news.bsdnet.hu

Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztató keretein belül beszélt arról, hogy az Orbán-kormány menekülttábort akart építeni Vitnyéden, az osztrák határ közelében amire ötmilliárd forint közpénzt szántak. A terv megvalósítása érdekében pedig kiköltöztették onnan a kárpátaljai magyar menekülteket. Az interjú során a miniszterelnök hangsúlyozta, az Orbán-kormány végig ellentétesen cselekedett a migráció kérdésében ahhoz képest, amit kommunikált. A terv létezését Gulyás Gergely is elismerte , szerinte azonban az Orbán-kormány ezt soha nem akarta megépíteni. Csak azért kellett, hogy tárgyalhassanak az EU-val. A sajtótájékoztató alatt a kormány oldalán közzétették a táborral kapcsolatos döntések idővonalát . Az idővonal szerint 2024. június 13-án született döntés az Európai Bíróságon Magyarország ellen, melyben 200 millió eurós átalányösszeg és a késedelem minden egyes napjára napi 1 millió eurós összegű kényszerítő bírság megfizetésére kötelezték Magyarországot, miután nem teljesítette a bíróság egyik ítéletét. A döntésre adandó válaszlépéseket a július 7-én megtartott kormányülésen tárgyalták. Létre is hoztak egy munkacsoportot Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter vezetésével, melynek Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter és Bóka János, aki az európai ügyekért felelős miniszter is a tagja volt. Július 25-én a kormány úgy döntött, hogy a kiskorú és más sérülékeny menekülteknél rendes menekültügyi eljárást indítanak, és tranzitzóna helyett nyílt befogadó állomásra küldik őket, a magyar-osztrák határ közelében. Az augusztus 21-i kormányülés dokumentuma szerint „2026-ra szükséges a migrációval kapcsolatos politikai konfliktust kiélezni”, a kormány pedig felhatalmazta a belügyminisztert, hogy a vitnyédi ingatlant menekültek fogadására alkalmassá tegye. Augusztus 30-án belügyminisztériumi egyeztetésen Pintér Sándor legfeljebb három hónapot szánt a vitnyédi tábor felújítására, de elrendelte az ingatlan azonnali alkalmassá tételét is: konténerek, sátrak, orvosi és rendőri egységek telepítését, fertőtlenítést, és több kivitelezőt kért a munkákra, hogy párhuzamosan épülhessenek a tábor részei. Az irat szerint a helyszínen száz Ukrajnából érkezett menedékes tartózkodott, aki nem voltak hajlandóak elmenni, ezügyben egyeztetést kezdeményeztek Vécsei Miklós miniszterelnöki biztossal és Pál Norbert kormánybiztossal. Szeptember 11-re már részletes költségvetési tervet készítettek az intézmény elindítására, melynek összegét csaknem hárommilliárd forintra kalkulálták. A kormány arról is döntött, hogy ha a Brüsszelbe küldött migránsokat visszaküldik Magyarországra, akkor őket is nyílt befogadóállomásokba küldik. A döntések, tervezések és egyeztetésekkel párhuzamosan pedig Menczer Tamás és Gyopáros Alpár is tagadta, hogy menekülttábor épülne. Gulyás Gergely pedig azt mondta, diákokat fognak ott táboroztatni. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a migránstábornak tervezett terület a Győri Széchenyi Egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány tulajdonában állt, a terv szerint pedig az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak adták volna át. A Széchenyi István Egyetem sajtóközleményt adott ki a vitnyéd-csermajori ingatlannal kapcsolatban, melyben arról írnak, hogy 2023-ban vették át a győri Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum fenntartói feladatait. Ehhez kapcsolódóan került részben tulajdonukba, részben vagyonkezelésükbe a vitnyéd-csermajori ingatlanegyüttes 2024-ben. Az ingatlanban korábban, évtizedeken át élelmiszeripari középiskola működött, az oktatás azonban 2011-ben megszűnt. Kiemelték, az említett beruházás a mintegy hathektáros, állami tulajdonban lévő területet érintette. A belügyminisztérium és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság pedig azt mondta az egyetemnek, hogy az ott 2022 óta elhelyezett ukrajnai menekültek által okozott károkat akarják helyrehozni, valamint az épületeket felújítani. Állításuk szerint a kivitelezés idején az intézmény nem volt az ingatlanrész birtokában. Az állam ezt követően egyetemünknek bruttó kétmilliárd forint célzott támogatást nyújtott. Ebből 1 milliárd 474 millió forint az állam által elvégeztetett munkálatok kifizetését szolgálta, 347 millió forintot intézményünk további fejlesztésekre fordított annak érdekében, hogy a vitnyéd-csermajori épületegyüttes ismét oktatási célokat szolgálhasson, további 178 millió forint pedig a győri, Budai úti egyetemi szálláshelyek kialakításához járult hozzá – hangsúlyozták A közleményt pedig azzal zárták, hogy a vitnyéd-csermajori ingatlanrész jelenleg is állami tulajdonban van, és a Széchenyi István Egyetem a vagyonkezelője. Az épületegyüttesben pedig ideiglenesen a kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda működik, míg az intézmény épületeit felújítják. Az üggyel kapcsolatban a Migration Aid Facebookon közölt bejegyzést, mely szerint a vitnyédi eset nem egyedi, az Orbán-kormány alatt folyamatosan születtek határozatok új állomások létrehozásáról. Hozzátették, „Magyarországon a 90-es évek eleje óta mindig voltak, és jelenleg is üzemelnek idegenrendészeti befogadó állomások (»migránstáborok«). Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) jelenleg Balassagyarmaton, Nyírbátorban, és a Vitnyédtől mintegy 60 kilométerre található Vámosszabadiban is működtet ilyen befogadó központot”. Kiemelték, a kormány rendeletének 2024 júliusi módosítása – amivel megvonták az ellátási támogatást többek között a Kárpátaljáról Magyarországra érkezett menekültektől – 2024. augusztus 20-án lépett életbe és nem nem csak a Vitnyéden, hanem az ország többi szállásain lakó kárpátaljaiakat is érintette. Az egész országban éltek kárpátaljaiak hasonló tömegszállásokon, és mintegy kétezer ember került akkor az utcára. Az eljárás ellen mi is minden lehetséges eszközzel tiltakoztunk – írták. Az általuk működtetett győri szállás kárpátaljai lakóit is érintette a szabályozás, és a szervezetnek is a helyi rendőrkapitányság képviselőjének jelenlétében kellett tájékoztatnia a lakókat arról, hogy ha önként nem hagyják el a szállást, erre rendőri intézkedés keretében kerülhet sor. Bejegyzésük zárásaként pedig a rendelet felülvizsgálatát kérik a kormánytól. (Borítókép: Magyar Péter 2026. június 13-án. Fotó: Németh Kata / Index) Kövesse az Indexet Facebookon is!