● news.bsdnet.hu

Kevesebben élnek Curacao szigetén, mint ahányan a riói Maracana Stadionban minden idők legnagyobb nézőszámú világbajnoki meccsét élőben látták. Az 1950-es vb-döntő mérkőzésén, az Uruguay–Brazília rangadón (2-1) rekordszámú, 173 850 szurkoló volt a lelátókon. Curacaót mindössze 158 ezren lakják. Van tovább: a 2026-os vb legkisebb népességű rendező városa, az amerikai léptékkel kicsi Kansas City a 521 ezres lakosságszámával igazi metropolisz curacaói szemmel. A magyar megyeszékhelyek közül Szegeden lényegében ugyanannyian élnek , mint a karibi szigetállamban. Nem reális a párhuzam, de érdekes belegondolni, hogy Szegednek NB II-es futballcsapata van, Curacao meg a vb-n indul. Először nem a futball, hanem a nyaralás miatt ment az aprócska karibi országba Babos Gábor is – aztán a korábbi 27-szeres magyar válogatott kapus részese lett az elmúlt években kibontakozó curacaói futballcsodának . Babos 2022 májusa és 2024 júniusa között volt Curacao válogatottjának kapusedzője. Vagyis annak az építkezésnek volt a részese, amelynek gyümölcsét most láthatjuk a világbajnokságon. – Curacao egy kis sziget a Karib-tengeren, volt holland gyarmat, ma is a Holland Királyság része, és a válogatottban is többségében hollandok játszanak. Sokszor jártam oda nyaralni, és nagyon a szívemhez nőttek az ottani emberek. Így amikor felkértek, elfogadtam a feladatot – mesélte korábban lapunknak Babos Gábor. A Venezuela partjaitól északra fekvő, mindössze 443 négyzetkilométeres sziget 2010 óta autonóm ország a Holland Királyságon belül. Most megelőzve a korábbi vb-rekorder Izlandot, minden idők legkisebb népességű világbajnoki résztvevőjeként léphet pályára. A siker azonban nem egy aranygeneráció műve. Sokkal inkább egy évtizedes projekt eredménye. Remko Bicentini az egyik főszereplő, aki éveken át járta a világot, hogy felkutassa azokat a futballistákat, akiknek szülei vagy nagyszülei Curacaóról származnak. Edzőkkel beszélt, kapcsolatokat épített, adatbázisokat böngészett, és meggyőzte azokat a játékosokat, akik korábban a holland válogatottról álmodoztak, hogy térjenek haza a gyökereikhez. Az első nagy fogás Eloy Room volt. A Hollandiában született kapus a Vitesse játékosaként még az Oranje meghívójáért küzdött, amikor Patrick Kluivert – az Ajax, a Barcelona és a holland futball legendás csatára, akinek az édesanyja Curacaóban született – felhívta őt. Kluivert 2015–2016-ban Curacao szövetségi kapitánya volt, és akkor azt mondta Roomnak: segíts felépíteni a válogatottat, és egy nap akár a világbajnokságra is kijuthatsz. Jurgen Locadia nemcsak álmodozhatott arról, hogy holland válogatott lesz, egészen közel is került hozzá. A PSV Eindhovenben nevelkedett, 176 meccsen 62 gólt szerzett a klubban, kétszer holland bajnok is volt, majd 17 millió eurót fizetett érte a Premier League-es Brighton. Kapott is meghívót a holland válogatottba, 2017-ben két meccsen a kispadon ült, de pályára nem lépett. Locadia először kinevette az ötletet, hogy Curacao egyszer vb-résztvevő lehet, és vállalja el a válogatottságot ott. Végül Room győzte meg erről. – Ő hitt abban, hogy sikerülhet. És ha hiszel valamiben, ez az energia átragad másokra is. Én szkeptikus voltam, de visszatekintve ironikus, hogy az élet így alakul – idézte a ma 32 évesen szintén a Miami FC-t erősítő Locadiát a foxsports.com . A curacaói válogatott jelentős része Hollandiában nőtt fel, holland klubokban nevelkedett, holland futballkultúrát szívott magába. Érdekes, hogy a keret legértékesebb tagja, a hatmillió eurót érő Tahith Chong az egyedüli, aki Curacaóban született. Az angol Sheffield United középpályása csak nyolcéves korában költözött a családjával Hollandiába. A Manchester United akadémiájáról bekerült a holland utánpótlás-válogatottakba, de Chong számára sose volt kérdés, hová tartozik. – jelentette ki Chong. A hazatérő játékosokban küldetéstudat fogalmazódott meg. Többek lettek, mint egy diaszpórából összeverbuvált keret. Nem véletlen, hogy a válogatott beceneve a Blue Family, vagyis: Kék Család. Az évekig tartó építkezés során megnyerték a 2017-es Karib-kupát, kijutottak az Arany-kupára, majd 2019-ben már negyeddöntőt játszottak az Egyesült Államok ellen. A világbajnokság akkor még távoli álomnak tűnt. Aztán megérkezett Dick Advocaat. A 78 éves holland edzőlegenda szinte mindent látott már a futballban. Ült a holland, a dél-koreai és a belga válogatott kispadján, dolgozott a Rangersnél, a PSV-nél, a Feyenoordnál, a Zenitnél, a Fenerbahcénál és a Sunderlandnél is. Amikor 2024-ben átvette Curacaót, sokan úgy gondolták, levezetni érkezett a Karib-tengerre, de végül történelmet írt. A vb-selejtezők utolsó szakaszában a csapat hat mérkőzésen mindössze három gólt kapott, majd 2025 novemberében, Kingstonban 0-0-s döntetlent játszott Jamaicával. A lefújás pillanatában Curacao kijutott története első világbajnokságára. Különös módon ekkor nem a sikeredző Advocaat ült a csapat kispadján, hanem a segédedző, Dean Gorre. Advocaat személyes családi drámája áthatja Curacao válogatottját. A holland családi vészhelyzetre hivatkozva maradt távol a sorsdöntő, Jamaica elleni vb-selejtezőtől. Később kiderült, hogy a súlyos beteg lánya mellett akart lenni , majd idén februárban, néhány hónappal a világbajnokság előtt lemondott a szövetségi kapitányi posztról, hogy a lányát ápolja. A helyére honfitársa, Fred Rutten érkezett, akinek az irányításával Curacao 5-1-re kikapott Ausztráliától és 2-0-ra Kínától. A csapat kérésére Advocaat visszatért, miután a lánya állapota javult, így a vb-n újra ő irányít. Ma pedig elérkezik a történelmi pillanat: Curacao debütál a világbajnokságon. Az ellenfél Németország. Papíron ez a torna egyik legegyoldalúbb párosítása. A németek négyszeres világbajnokok, Curacao lakossága pedig akkora, mint az NB II-es futballcsapattal rendelkező Szegedé. A német válogatott értéke (947 millió euró) 37-szer nagyobb, mint Curacaóé (25 millió). A világ nagy része ma német győzelmet vár , de ezen a vb-n Curacao már a kezdő sípszó előtt történelmet írt. A kérdés csak az, hogy képes lesz-e még egy fejezettel megtoldani. Labdarúgó-világbajnokság , E csoport, 1. forduló: Németország–Curacao 19.00