● news.bsdnet.hu

Ebben a tekintetben még fejlődnie kell az országnak. Ebben a tekintetben még fejlődnie kell az országnak. Az Európai Unió egyes tagállamai közt jelentősek a vagyoni különbségek, igaz, ez az eltérés például Észak-Európa és a közép-kelet-európai országok esetében kevéssé meglepő. Az azonban rendkívül árulkodó, hogy a többé-kevésbé hasonló helyzetben lévő országok, azaz a Visegrádi Négyek és Románia esetében is megjelennek a különbségek, a legszegényebb régiók közt pedig még inkább jelentős ez. A hét ábrájában ezúttal kifejezetten erre fókuszáltunk az Eurostat, az Európai Unió közös statisztikai hivatalának adatait felhasználva. A vásárlóerő-paritáson (PPS) számolt , az egy főre jutó GDP-t az uniós átlag százalékában kifejező mutató alapján mind az öt vizsgált országban jól elkülöníthető a legkevésbé fejlett NUTS2-régió. A 2024-es adatok szerint Magyarországon az Észak-Alföld, Csehországban a Severozápad (Északnyugat), Szlovákiában a Východné Slovensko (Kelet-Szlovákia), Szlovéniában a Vzhodna Slovenija (Kelet-Szlovénia), Romániában pedig a Nord-Est (Északkelet) számít a legszegényebb régiónak. Cikkünk írásakor a regionális PPS-adatok nem elérhetők, azonban feltételezhető, hogy a korábbi évekhez hasonlóan nem történt fordulat ezen a téren, azaz továbbra is ezek a régiók a legszegényebbek az adott országokban. Az Eurostat egyik legfontosabb megélhetési mutatóját  tekintve ugyanakkor a 2025-ös számok már rendelkezésre állnak. Ez azt mutatja meg, hogy az adott régió lakosságának hány százaléka él szegénységi vagy társadalmi kirekesztettségi kockázatnak kitéve. A hivatalos definíció alapján valaki akkor kerül ebbe a kategóriába, ha a következő három feltétel közül legalább egy teljesül: A mutató nem azt jelenti, hogy az érintettek mind szegények, hanem azt, hogy a három tényező valamelyike miatt fokozott a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés veszélye. Mint az grafikonunkon is látható, a hazai régióban nyugtalanítóan magas ez az arány: A legkedvezőbb helyzetben a csehországi Severozápad régió van, ahol a lakosság „mindössze” 13,5 százaléka tartozik ebbe a csoportba, ezt követi a szlovéniai Vzhodna Slovenija 17,7 százalékkal. A szlovákiai Východné Slovensko esetében ez a mutató 26,3 százalék, míg a romániai Nord-Est esetében eléri a 30,3 százalékot. Az Észak-Alföld 28,4 százalékos értéke azt jelenti, hogy a régió lakosságának több mint negyede érintett – ez pedig egy olyan figyelmeztető jel, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért . Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza. Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!