● news.bsdnet.hu

A múlt héten nagy port kavart, hogy megjelent a Liszt Ferenc Nemzetközi Reptéren az Antonov Airlines flottájához tartozó An–124-es Ruszlan teherszállító repülőgép. Az ukrán fejlesztésű géptípust kifejezetten olyan rakományokra tervezték, amelyeket hagyományos teherszállító repülőgépekkel nem, vagy csak rendkívül nehezen lehet mozgatni. A ferihegyi rakományról azóta is sokat találgatnak, ezért egyszer és mindekorra ideje pontot tenni a pletykák végére, hogy mi volt az oka, hogy ez a gigantikus gép éppen a Lipcse-Budapest-Amari háromszögben közlekedett. Az Antonov An–124-esek jellemzően nem hétköznapi rakományok miatt érkeznek egy repülőtérre, hanem sokkal inkább Lipcséből valószínűleg katonai vagy védelmi logisztikai rakománnyal szállt fel, amiért az észtországi Amari repülőgépbázis volt az úticélja. Bár nem történt hivatalos közlés a fedélzeten lévő áruról, azonban a FlightRadaron követett útvonal egészen érdekes együttállást mutatott. A lipcsei Halle repülőtér az elmúlt években fontos európai teherszállító és katonai-logisztikai csomóponttá vált, az ukrán Antonov Airlines gépei pedig A Strategic Airlift International Solution, vagyis a SALIS -program keretében An–124-100 Ruszlán gépek állnak készenlétben a lipcsei repülőtéren, és ezekkel NATO- és EU-országok sürgős válsághelyzeti rakományait is szállíthatják. A program célja kifejezetten az, hogy katonai és nem katonai árukat is lehessen stratégiai légi szállítással mozgatni, ha a hagyományos kapacitások nem elegendők. Ez alapján a Lipcse–Budapest–Amari útvonal illeszkedik egy szövetségi vagy kormányzati logisztikai művelet mintázatába. Egy Ruszlán szállíthat radar- vagy kommunikációs berendezést, mobil vezetési pontot, katonai járművet, repülőtéri kiszolgálóeszközt, híradástechnikai rendszert, generátort, műszaki konténert, helikopter- vagy drónüzemeltetéshez kapcsolódó felszerelést vagy akár olyan alkatrészt is, amely egy Ezeknél a rakományoknál nemcsak a tömeg, hanem a méret, a sürgősség és a titkosság is indokolhatja az An–124-es bevetését. A NATO BALTOPS 26 hadgyakorlat 2026. június 4. és 19. között zajlik a Balti-tenger térségében. Ez indokolhatja a Ruszlanok teherszállító képességeinek szükségességét, hiszen a hadgyakorlat összhaderőnemi, így tengeren, levegőben, szárazföldön, kibertérben és az űrhadviseléshez kapcsolódó területeken is zajlik. Egy 120 tonnás teherbírású gép vihet radarberendezést, terepjárókat, páncélozott járművek alkatrészeit, repülőtéri kiszolgálóeszközöket, kommunikációs rendszereket, mobil műhelyt, generátort vagy akár olyan műszaki felszerelést is, amelyet egy balti támaszponton vagy kiképzési programban használnak. Magyarországon azonban nem szabad elfelejteni, hogy jelentős ami miatt rendszeresen mozognak olyan nagy értékű gépelemek, amelyek esetében a légi fuvar szinte az egyetlen megoldás, annak ellenére, hogy ez a legköltségesebb. Egy gyártósori egység, egy turbinaelem, egy transzformátor, egy speciális présgép vagy egy nagy méretű robotizált berendezés több millió eurós értéket képviselhet. Ilyen esetben a késés költsége sokszor nagyobb, mint maga a különleges szállítás díja. Az An–124-est éppen az ilyen helyzetekre használják: amikor a rakomány nem egyszerűen nehéz, hanem határidőre kell célba érnie. Magyarországon az elmúlt években látványosan erősödött a hadiipari és járműipari gyártási háttér, miközben a balti államok a NATO keleti szárnyának kiemelt térségéhez tartoznak. Egy budapesti megálló ebben a képletben lehetett rakodási pont, technikai leszállás, átrakodás vagy olyan logisztikai művelet része, amelynek végcélja nem feltétlenül Magyarország volt. A nyilvános repülőfotós adatbázisokban az UR–82072 lajstromjelű Antonov An–124-es korábban is feltűnt Budapesten, és több alkalommal más európai repülőtereken is dokumentálták.