A 2026-os labdarúgó-világbajnokság E csoportjában Németország, Curacao, Elefántcsontpart és Ecuador harcol egymással a továbbjutásért. Ebben a cikkben bemutatjuk a négy válogatott szövetségi kapitányait, legfontosabb játékosait és felidézzük a legszebb góljaikat.
Kezd elillanni Nagelsmann varázsa?
Julian Nagelsmann neve mára fogalommá vált Németországban. Korai sérülései miatt már 20 évesen véget ért a játékos-pályafutása, ezt követően német ifjúsági kluboknál edzősködött, 28 évesen pedig ő lett a Hoffenheim és ezzel együtt a Bundesliga történetének legfiatalabb vezetőedzője. Innen 2019-ben a Red Bull Leipzig kispadjára vezetett az útja, majd később a rekordbajnok Bayern Münchennél kötött ki, ahol mindössze 18, de annál viharosabb hónapot töltött el.
Jelentősen árnyalta a róla kialakított képet, amikor a német válogatott élére került. A klubfutballban eltöltött évei alatt sokan hűvösnek és nehezen megközelíthetőnek tartották, a Nationalelf újjáépítésével azonban emberközelibbé és a szurkolók számára is szerethetőbb figurává vált. A 2024-es Európa-bajnokság negyeddöntője után, a Spanyolország elleni kiesést követő sajtótájékoztatón egy olyan emberi oldalát mutatta meg, amelyet korábban még nem láthattunk tőle.
Azóta azonban nem alakult minden felhőtlenül, sőt a 2025-ös év kifejezetten nehézre sikeredett a németeknél: a müncheni rendezésű Nemzetek Ligája négyes döntőjében csúnya vereségbe szaladtak bele a portugálok ellen, és a papíron könnyűnek tűnő világbajnoki selejtezőcsoportban is a vártnál jóval többet küszködtek.
Ki a németek kulcsembere?
Első ránézésre nem tűnik túl acélosnak a német válogatott támadósora, a fény az éjszakában a BL-döntőben gólt szerző Kai Havertz lehet, illetve a válogatottban jó formát mutató, ám a klubcsapatában gyengélkedő Florian Wirtz. A liverpooli támadó középpályás mellett ott lesz viszont a világ egyik legkiválóbb labdarúgója, Jamal Musiala, akinek a formája az egész német csapat teljesítményét meghatározhatja. A Bayern München játékosa egy súlyos bokasérülésből tért vissza, és habár a fontos meccseken nem csillogott régi fényében tavasszal, a szurkolók benne bízhatnak leginkább.
Az évszázad német gólja a befutó nálunk is
Mario Götze mindent eldöntő gólja a 2014-es fináléban Argentína ellen? Esetleg Uwe Seeler lehetetlennek tűnő fejesgólja Anglia ellen 1970-ből? Vagy Lothar Matthaus szólója 1990-ben, amikor a teljes jugoszláv csapaton átvezette a labdát, majd nagy erővel lőtt a jobb alsóba? Az egyik világbajnoki címet ért, a másik szinte utánozhatatlan, a harmadik pedig egy klasszis megoldás, mégis kevés esélyük van Klaus Fischer ollózása ellen. A Schalke korábbi csatárának 1977-es, Svájc elleni gólját nem véletlenül választották Németországban is az évszázad góljának.
Az elmúlt négy évtizedben mindig részt vett egy nagy tornán a curacaóiak mestere
Dick Advocaat 78 évesen minden bizonnyal utoljára kap lehetőséget arra, hogy a világ legnagyobb futballtornáján szövetségi kapitányként vegyen részt. Ez lesz pályafutása harmadik világbajnoksága: legutóbb akkor irányította a holland válogatottat, amikor 1994-ben az Egyesült Államok rendezte a vb-t. Később, a 2006-os tornán Dél-Korea szövetségi kapitánya volt, emellett pedig Oroszországot is kijuttatta a 2014-es Európa-bajnokságra, így elmondhatja magáról, hogy az elmúlt négy évtized mindegyikében részt vett valamelyik nagy nemzetközi tornán edzőként.
A curacaói válogatott már a 28. állomása edzői karrierjének. Advocaat 2023-ban maga hívta fel a szövetség elnökét, Gilbert Martinát, miután értesült róla, hogy egy ismert szakembert keres a válogatott élére, de honfitársai, Louis van Gaal és Bert van Marwijk nemet mondtak a felkérésre. Advocaat csak a távolból örülhetett a curacaói csodának , a mindent eldöntő, Jamaica elleni mérkőzésen ugyanis nem ő, hanem a másodedzője, Dean Gorré ült a kispadon, mivel családi okok miatt haza kellett utaznia Hollandiába. A történelem legkisebb népességű vb-nemzetének alaposan fel van adva a lecke, ha tovább szeretné írni ezt a mesébe illő sztorit.
Ki a curacaóiak kulcsembere?
Leandro Bacuna nemcsak Curacao csapatkapitánya, de egyben a válogatott rekordere is, a világranglista 189. helyén álló Aruba ellen ugyanis 72. alkalommal lépett pályára a nemzeti csapatban. Többnyire a középpálya jobb oldalán, védekező szerepkörben játszik, míg öccse, Juninho Bacuna inkább a támadásokat segíti. Bár már 34 éves, és jelenleg a török másodosztályban futballozik, az Aston Villánál eltöltött Premier League-évek nem múltak el nyomtalanul, technikai kvalitásai ma is kiemelik őt a csapatból.
Az angol másodosztályban (Championship) szereplő Sheffield United játékosa, Tahith Chong az egyetlen Dick Advocaat keretéből, aki valóban Curacaón született, első kezdőként lejátszott válogatott meccsén pedig tett róla, hogy megjegyezze a nevét a holland mester: Bermuda ellen két gólt szerzett és egy gólpasszt is adott. A javarészt szélsőként játszó Chong a selejtezők hátralévő négy mérkőzését sérülés miatt kihagyta, ám azóta felépült, így a Manchester United akadémiáján nevelkedett futballista komoly erősítést jelenthet majd Curacaónak. Chong 2019 és 2020 között összesen 16 alkalommal szerepelt a Manchester United első csapatában.
Schäfer előtt szabadon
A túlságosan mély futballtörténelemmel nem rendelkező Curacao – amely mindössze 2011 óta szerepel a FIFA tagországok listáján – feladta a leckét, amikor a legszebb góljai között böngésztünk. A befutó végül a 2019-es Arany-kupáról Juriën Gaari átlövése lett, amellyel a 93. percben egyenlített Curacao Jamaica ellen és ezzel kiharcolta a továbbjutást a csoportból. Már a lövést megelőző cselek sem voltak csúnyák, de a lekészítés után Gaari tökéletesen találta el a labdát. Kísértetiesen hasonlít ez a gól Schäfer András Kazahsztán elleni bombájára .
Egy Afrika-kupa beugrás óta töretlen a bizalom Fae felé
A 42 éves Emerse Fae mesébe illő módon robbant be a nemzetközi edzői elitbe. A 2023-as Afrika-kupa házigazdájaként Elefántcsontpart már a csoportkörben a kiesés szélére sodródott, miután története legsúlyosabb hazai vereségét szenvedte el Egyenlítői-Guinea ellen (0–4). A megalázó kudarc után menesztették Jean-Louis Gasset szövetségi kapitányt, helyére pedig a torna közben az addig az U23-as csapatot irányító Fae került. A korábbi Reading-középpályás kinevezése új lendületet adott a csapatnak, amely a döntőben 2–1-re legyőzte Nigériát és megnyerte az Afrika-kupát. Fae azóta is élvezi a szövetség bizalmát, Elefántcsontpart Szenegállal együtt az első két afrikai nemzet között volt, amely kijutott a világbajnokságra.
Ki az elefántcsontpartiak kulcsjátékosa?
A vb-selejtezők során 25 góllal Elefántcsontpart volt a legeredményesebb afrikai nemzet, ám korántsem egy olyan válogatottról beszélünk esetükben, amely egyetlen játékos villanásaira építené a támadójátékát. A legeredményesebb futballistájuk, a középpályás Seko Fofana is csupán három gólig jutott, miközben további nyolc játékos két-két alkalommal talált be.
A csapategység mellett a keret zöme remek önéletrajzzal rendelkezik. Az előbb említett Fofana megfordult már több francia élvonalbeli klubnál, de focizott az olasz és az angol első osztályban is, akárcsak Nicolas Pépé, aki az Arsenal mellett a Lille és a Villareal csapatát is erősítette korábban.
A csapatkapitány Franck Kessiének sem ismeretlen a spanyol liga, a 2022/2023-as idényt a Barcelonánál töltötte, legsikeresebb időszaka azonban az olasz AC Milannál volt. A több poszton is bevethető Amad Diallo alapembernek számít a Premier League bronzérmesénél, a Manchester Unitednél, az elefántcsontparti szurkolók pedig izgatottan várják, mire lesz képes a 18 éves szélső, Yan Diomande, aki tavaly nyáron 20 millió euróért igazolt a Red Bull Leipzighez.
Yaya Touré tökéletes csavarását még ma is ámulva nézzük
Amikor a világ legjobb szabadrúgáslövőiről esik szó, az embereknek ritkán jut eszébe megemlíteni Yaya Touré nevét, pedig a Manchester City és az FC Barcelona legendája kivételes képességekkel rendelkezett ezen a téren (is). Jól példázza ezt a Szenegál elleni távoli gólja is a 2012-es Afrika-kupa selejtezőjéből. Rajzolni is nehéz lenne ehhez foghatót.
Soha nem játszott profi szinten, de az egyik legnagyobbtól tanult
Ha a világbajnokság alatt bekapcsolja a tévét és a partvonal mellett egy melegítős férfit lát, aki úgy néz ki, mintha Guti Haz és Iggy Pop szerelemgyereke lenne, akkor tudni fogja, hogy éppen Ecuador játszik. A dél-amerikaiak szövetségi kapitánya, a 44 éves argentin Sebastian Beccacece soha nem focizott profi szinten, edzői pályafutása elején fiatalokkal foglalkozott, egészen addig, míg 2002-ben a sors össze nem hozta honfitársával, Jorge Sampaolival.
Sampaoli akkoriban még nem számított ismert névnek, később azonban az egyik legnagyobb dél-amerikai edző lett. Beccacece éveken át dolgozott mellette másodedzőként, ez idő alatt két világbajnokságra is eljutott: 2014-ben Chilével, 2018-ban pedig Argentínával. Vezetőedzői pályafutása ugyanakkor már kevésbé alakult izgalmasan, sokakat meglepetésként ért, amikor 2024-ben kinevezték Félix Sánchez utódjának. A vb-kvalifikáció ellenére sem mondható, hogy osztatlan népszerűségnek örvendene Ecuadorban.
Ki az ecuadori válogatott kulcsjátékosa?
A Premier League szinten is kiemelkedő védekező-középpályásnak számító Moisés Caicedo az ecuadori keret legjobb játékosa, ám a csapat jó szereplésének terhe vélhetően továbbra is Enner Valencia vállát nyomja majd. Közel 14 évvel azután, hogy debütált a válogatottban, a csatár még mindig az ecuadoriak legveszélyesebb fegyvere, sőt, gyakorlatilag az egyetlen játékos a keretben, aki igazán „érzi a kaput”.
Valencia 47 válogatott góljával messze kiemelkedik társai közül, mögötte a második legeredményesebb játékos az a Gonzalo Plata, aki mindössze nyolc találatig jutott a nemzeti együttesben. A harmadik helyen az Arsenal középhátvédje, Piero Hincapié áll, ami jól mutatja, mennyire egydimenziós a dél-amerikaiak támadójátéka.
A jó hír Ecuador számára, hogy Valencia általában jól viseli ezt a felelősséget, ráadásul gyakran a legfontosabb pillanatokban képes villanni: a 2014-es világbajnokságon három gólt szerzett, majd ugyanezt megismételte a 2022-es tornán is. 36 évesen valószínűleg ez az utolsó nagy esélye arra, hogy a világbajnoki színpadon maradandót alkosson.
Már mindenki feküdt az uruguayi védelemből
Volt már ebben a cikkben káprázatos ollózós gól, egy távoli bomba és egy tökéletes szabadrúgás. Ecuador legszebb góljának egy, a modern futballra sokkal jellemzőbb találatot választottunk a 2020-as Ecuador–Uruguay vb-selejtezőről. A hazaiak a 75. perchez közeledve már 3–0-ra vezettek, és nyugodt szívvel engedhették meg maguknak, hogy hazai közönség előtt a legszebb futballjukat játszák. A gólszerző Gonzalo Platának még egy higgadt csel is belefért, majd éles szögből gurított a kapuba. Az összecsapás végét kissé ellazázták az ecuadoriak, de végül 4–2-re így is győztek.
Nyitókép: Jonathan Tah (b) és Nathaniel Brown (j), a német válogatott játékosai. Fotó: AFP
Június 11. és július 19. között az amerikai focivébére figyel a világ. Három házigazda, 16 helyszín, 48 csapat, 104 mérkőzés – sosem rendeztek még ilyen nagyszabású futballtornát. Kövesse a HVG-n a világbajnokság minden rezdülését.