● news.bsdnet.hu

A belga kormány korábban is megpróbálkozott már a bűnözők átadásával, de a marokkói hatóságok eddig nem fogadták őket. Annelies Verlinden a rabok kitoloncolását tekintette legfontosabb feladatának, amikor marokkói kollégájával, Abdellatif Ouahbi igazságügyi miniszterrel egyeztetett. A belga tárcavezető egy sajtóközleményben kifejtette: elengedhetetlen, hogy a külföldi elítéltek a saját hazájukban töltsék le a büntetésüket. A kormány ettől reméli a belga börtönrendszerre nehezedő nyomás enyhülését még úgy is, hogy garantálni tudják a kiszabott ítéletek végrehajtását. Annelies Verlinden szerint a korábbi kudarcok után új megállapodásokat kötöttek a marokkói vezetéssel, és a szorosabb párbeszédnek köszönhetően jobban megértik a másik fél által támasztott jogi feltételeket, ami felgyorsíthatja az ügyintézést. A belga igazságszolgáltatás az elmúlt hónapokban 33 marokkói bűnöző aktáját véglegesítette, és további tucatnyi ügy feldolgozása zajlik. Ez a 33 eset azonban elenyésző a több mint 13 ezer marokkói elítélthez képest, így az intézkedés inkább csak jelképes gesztusnak tűnik Marokkó részéről, amivel a belga kormány számára pozitív szalagcímeket próbálnak biztosítani a médiában. Az igazságügyi miniszternek a jövőben sokkal nehezebb dolga lesz, ha a bűnözők tömegét akarja visszatoloncolni Afrikába. Belgiumban most abban bíznak, hogy az unióban végre a nemzeti érdekeket védő politika érvényesülhet, és a migránsok ellátása helyett a határok védelmére költik a pénzt. Az Európa Tanács jelentése megerősíti, hogy a migráció miatt az idegen országbéli fogvatartottak aránya egész Nyugat-Európában rendkívül magas, ami szétfeszíti a helyi intézményeket. Svájcban a fogvatartottak 72 százaléka külföldi, Görögországban ez az arány 54 százalék, Ausztriában 53 százalék, Katalóniában a rabok fele, Németországban pedig 49 százaléka érkezett más országból.