● news.bsdnet.hu

Dörner György úgy véli, hogy az állandó elérhetőség az embereket kiszolgáltatottá teszi. vezet. A választási eredményeket az 1994-es helyzethez hasonlította, és úgy fogalmazott, hogy egy nemzeti keresztény ember ilyen körülmények között csak annyit tehet, hogy a dolgát a lehető legjobban végzi. A Tisza Párt sikerét a bosszúra épített politikával magyarázta az Újszínház igazgatója, amely szerinte nem lehet tartós alap egy ország vezetéséhez. Ferencz Evelin Újságíró (Sztárvilág) Ezeket látta már? Dörner György Kossuth-díjas színész és az Újszínház igazgatója élesen bírálta az új politikai vezetést és a kulturális élet jelenlegi állapotát egy interjúban. A választások eredményét "elképedve fogadta", és aggodalmát fejezte ki az új kormány kulturális politikájával kapcsolatban, miszerint "ebben az új kormányzatban nem látok hitet, világnézetet, ideát, elképzelést. És ez aggaszt". A helyzetet az 1994-es választásokhoz hasonlította. Úgy véli, egy nemzeti keresztény ember ilyen helyzetben csak annyit tehet, hogy "a dolgát – és azt a lehető legjobban" végzi. Koncz Gábornak nemcsak járóbotja, hanem Dörner György is segített abban, hogy pénteken a köztársasági elnök elé tudjon állni, ahol átvehette a Kossuth-nagydíjat. A 86 éves színművész az utóbbi években egy komoly műtéten is átesett, de fájdalmai ellenére sem vonult vissza. Mindez azt bizonyítja, hogy Koncz Gábornak nemcsak művészi pályafutása, hanem kitartása is példaértékű. Dörner szerint a kulturális közegben továbbra is jelen vannak a kommunista időszak reflexei, és a rendszerváltozás óta nem történt érdemi változás ezen a téren. Az Újszínház jövőjéről szólva kiemelte, hogy a következő évadban Szabó Dezső "Elsodort falu" című regényének színpadi adaptációját mutatják be, amelyet a 20–21. századi Magyarország "tökéletes társadalmi diagnózisának tart". Dörner az interjúban kifejtette, hogy a technológiai fejlődés, különösen a mobiltelefonok és az internet elterjedése, szerinte a szabadság korlátozásával jár. Sem otthon, sem a munkahelyén nincs internete. "Ha tehetném, mobiltelefonom sem volna. Szerintem a világ egyik legnagyobb jogfosztása, hogy leszerelték a vezetékes telefonokat. Nem vettük észre, hogy ezzel a szabadságunkat korlátozták, méghozzá elég durván. Aki mindenhol és minden pillanatban elérhető, az valakinek a rabja. Régen jártam az országot, játszottam itt-ott, és tudtam, honnan telefonáljak haza. Tudtam, hogy Balatonfüreden a Shell-kútnál a falon van egy telefon. Leányfalun a Posta előtt talán még most is van egy, ami működik . Tökéletesen kiherélik a társadalmat, és még nincs vége a műveletnek" – fogalmazott meg határozott véleményt a Demokratának . A Tisza Párt sikerének hátteréről is megvan a véleménye a 72 éves igazgatónak, meglátása szerint nem látható egységes ideológiai alap, és kiemelte: "A bosszúra nem lehet királyságot építeni". A kulturális élet helyzetéről szólva Dörner élesen bírálta a Wass Albertet és Herczeg Ferencet ért támadásokat, amelyeket a "legtökéletesebb butaság" példájának nevezett. Arra a felvetésre, miért nem változott meg 16 év alatt a kulturális élet, megjegyezte: "Ez a nagy kérdés... és én magam vagyok a kérdőjel. A helyzet nagyon szomorúvá tesz, de hát szegény ember vízzel főz. Én attól nem változom meg, hogy a kormányzat, amelyikkel szimpatizálok, folyamatosan hibázik és ostobaságokat művel a kultúra területén – én attól továbbra is nemzeti keresztény ember maradok, és teszem a dolgomat, amíg lehet" – vállalta fel a színész, melyik oldalra húz a szíve. Azt is sérelmezte, hogy Csurka István műveit a jogörökösök nem engedik játszani, amit jelentős kulturális veszteségnek tart. Csurkát nem politikusként, hanem íróként és gondolkodóként tisztelte, akit a "legnagyobb formátumú embernek" nevezett, akit valaha ismert. Dörner szerint a kultúra fontosabb a politikánál, és Európa kulturális válságát a keresztény hagyományok háttérbe szorulásával magyarázta. "A művészetnek erősnek kell lennie, és felül kell emelkednie mindenen. Régen, egy ideális korban, több ezer évvel ezelőtt a politikusok – akkor uralkodónak, királynak vagy császárnak hívták őket – kikérték a művészek, költők véleményét a kormányzásukhoz. Ma ilyen már nincs. Teljesen megfordult a dolog. Ma a politika diktál a művészetnek, noha a politikusok nem művészek, magyarán nem értenek hozzá. Ezt sajnos látjuk is a közélet és a kultúra színvonalán. Pontosabban a lefelé tendálásán" - ecsetelte. Az igazgató saját életfilozófiáját is megosztotta, amelyet a "Kis nagy ember" című filmből vett idézettel foglalt össze: "Jó nap ez a halálra!". Hangsúlyozta, hogy nem szabad meghátrálni a nehézségek elől, és kijelentette, hogy "mi nem vagyunk rablelkek – nem szabad sunnyogni!". Az Újszínház egyébként jelenleg zárva tart a nyári szünet miatt. A teátrum 2026. június 8-án hivatalosan is lezárta a 2025/2026-os évadot. A társulat kipihenten, legközelebb 2026 szeptemberétől várja vissza a nézőket. Az őszi előadásokra (például A walesi lakoma vagy az Elvásik a veres csillag ) a jegyek már online elérhetőek az Újszínház jegyértékesítési oldalán . Ahogy azt a Blikk a héten megírta , a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumhoz, azon belül Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkárhoz fordultak a Budapesti Operettszínház dolgozói. Az utóbbi években ugyanis több olyan ügy miatt került a figyelem középpontjába a teátrum, amelyek negatív fényben tüntették fel őket. Ám egy lehetséges felülvizsgálat – reményeik szerint – rendet teremthetne. De nem ők az egyetlenek, ahol felülvizsgálatra lehet majd számítani. Egyértelmű célpont lesz Vidnyánszky Attila és az ő, a kulturális életre hatással lévő döntéshozói szerepe . Nagy Ervin egy néhány hete, határozottan kijelentette, hogy szerinte a Nemzeti Színház vezetőjének távoznia kell. Dörner György