● news.bsdnet.hu

Napokon belül megkezdődnek a tényleges csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, ám arra a kérdésre, hogy pontosan mennyibe fog kerülni az ország integrációja, vagy hogy mivel jár mindez az Európai Unió egésze számára, továbbra sincs egyértelmű válasz. A folyamat elindításában komoly szerepet játszott, hogy az új magyar kormány elhárította a korábbi orbáni vétót, ami egyértelmű fordulópontot jelent a hazai külpolitikában, és amellyel Magyar Péter azonnal kiváltotta az európai kormányok szimpátiáját. Pataki Gréta Newsroom újságíró Ezeket látta már? Az új kabinet a jövőre nézve konstruktív hozzáállást ígér , és csak azokban a kérdésekben tervezi fenntartani a vétót, amelyek valóban húsbavágó nemzeti érdeket sértenek, a többi területen pedig a szoros együttműködésre törekszik . Ahhoz, hogy az Európai Unió eljusson a tényleges kormányközi konferencia összehívásáig és a tárgyalási fejezetek megnyitásáig, rögös út vezetett. Ukrajna hivatalosan hónapokkal az orosz invázió kezdete után kapta meg a tagjelölti státuszt, a csatlakozási folyamat érdemi megkezdését azonban hosszú időn át blokkolta a magyar kormány ellenállása . Budapest korábban elsősorban a kárpátaljai magyar kisebbség jogaival , a nyelvtörvénnyel, valamint a mezőgazdasági és gazdasági aggályokkal indokolta a vétót. A fordulatot a hazai politikai erőviszonyok átalakulása és az új magyar vezetés konstruktív megközelítése hozta el. Az unió döntéshozatali mechanizmusában az ilyen horderejű bővítési kérdésekhez teljes konszenzus, azaz mind a huszonhét tagállam egybehangzó támogatása szükséges. A magyar vétó feloldásával az utolsó hivatalos jogi és politikai akadály is elhárult az elől, hogy Kijev és Brüsszel megkezdhesse a részletes jogharmonizációs egyeztetéseket. A jövendőbeli ukrán tagság mögött meghúzódó nagypolitikai és nagyhatalmi játszmákról, valamint a csatlakozás stratégiai előnyeiről a z EUfória legutóbbi adásában Zsíros Sándor , az Euronews brüsszeli tudósítója beszélt. A szakértő egy eddig keveset hangoztatott, ám rendkívül fontos összefüggésre mutatott rá , amikor kifejtette, hogy a védelmi kapacitások szempontjából Európának valójában óriási szüksége van Ukrajnára . Véleménye szerint az Európai Unió a védelmi képességek szintjén hatalmasat nyerne azzal, ha szövetségesi szintre lépne az ukránokkal, hiszen az ország jelentős katonai tapasztalattal és belső potenciállal rendelkezik – írta a hvg.hu . Ugyanakkor az Euronews brüsszeli munkatársa arra is rávilágított, hogy az Európai Unió vezetése még adós néhány komoly magyarázattal a tekintetben, hogy pontosan milyen pénzügyi és strukturális következményekkel jár majd a bővítési folyamat a jelenlegi tagállamok számára. Zsíros Sándor szerint ebben a kérdésben elengedhetetlen lenne egy mély, európai szintű társadalmi és politikai vita elindítása , ehhez pedig a döntéshozóknak a mostaninál sokkal több és átláthatóbb információt kellene az állampolgárok rendelkezésére bocsátaniuk. Ukrajna számára az európai uniós csatlakozás nem csupán egy politikai cél, hanem egy egzisztenciális és történelmi fordulópont, amely az ország hosszú távú túlélését, biztonságát és modernizációját hivatott szavatolni. A 2022-es orosz invázió óta ez a törekvés még inkább felerősödött, hiszen a tagság jelenti a legfőbb garanciát arra, hogy Ukrajna véglegesen kiszakadjon az orosz érdekszférából, és visszafordíthatatlanul a nyugati, demokratikus közösség részévé váljon. Bár az EU nem védelmi szövetség, a Lisszaboni Szerződés kölcsönös segítségnyújtási klauzulája és a szoros politikai elköteleződés hatalmas geopolitikai védőhálót nyújtana Kijev számára. A biztonság mellett a tagság a háború utáni gazdasági újjáépítés és fejlődés elengedhetetlen motorja. Az uniós alapokhoz, strukturális támogatásokhoz és a világ egyik legnagyobb egységes belső piacához való hozzáférés nélkülözhetetlen a romokban heverő infrastruktúra és gazdaság talpra állításához. Ráadásul az EU-s jogszabályi környezet átvétele drasztikusan növelné a külföldi befektetők bizalmát, ami elengedhetetlen a hosszú távú növekedéshez. Ez a folyamat egyúttal komoly belső megtisztulást is diktál az ország számára, hiszen a szigorú csatlakozási kritériumok rákényszerítik az ukrán vezetést az olyan mélyen gyökerező problémák felszámolására, mint a korrupció, az oligarchák túlhatalma vagy az igazságszolgáltatás hiányosságai. Tisza kormány