● news.bsdnet.hu

Az 54,3%-os útdíjemelést a szektor szerencsére elkerülte, az iparági költségbázis ugyanakkor így is messze az infláció felett emelkedett. Az 1,8%-os átlagos inflációval szemben a DigiLog Consulting a nemzetközi fuvarozásban 6,9%-os, a belföldi fuvarozásban pedig 3,5%-os összköltség-növekedést mért 2026 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A drágulás gyakorlatilag minden költségelemet érintett: a gépjárművezetői bérek 7,4–8,7%-kal, az autópályadíjak 2–8%-kal, a járművek finanszírozási költsége 4–6%-kal, a lízingkamatok 8–11%-kal, az egyéb működési költségek pedig 3–5%-kal nőttek. A hatékonysági és termelékenységi mutatók – a járművek futásteljesítménye, az üresen megtett kilométerek aránya – az előző évi bázishoz képest ezúttal stagnáltak, így a fuvarozó vállalkozások hatékonyságjavítással sem tudták ellensúlyozni a költségoldali nyomást. A védett üzemanyagár valóban megóvta a hazai fuvarozókat a tömeges csődöktől, ám a 615 Ft/l áron rögzített gázolaj áldásos hatásait a nemzetközi fuvarozók csak részben tudják érvényesíteni, mivel külföldön továbbra is piaci áron kénytelenek tankolni. A forint árfolyamának erősödése szintén elsősorban a nemzetközi viszonylatban dolgozó vállalkozásokat sújtotta: a kedvezőtlen árfolyamhatás önmagában 2%-os profitcsökkenést okozott az első negyedévben. A hazai GDP – a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – a KSH alapján 1,7%-kal bővült 2026 első negyedévében az egy évvel korábbi szinthez képest. A közúti fuvarozás volumenének legnagyobb részét adó ipari termelés – ami a GDP hozzávetőleg 20–25%-át teszi ki – hosszú idő után végre pozitív tartományba fordult: januárban –3,5%, februárban –0,9%, márciusban viszont már +6,7% volt a nyers adatok alapján, az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez óvatos bizakodásra adhat okot a következő negyedévekre nézve. A schengeni bővítés következtében tovább nőtt a régiós verseny: a román fuvarozók a korábbinál is nagyobb számban jelennek meg a magyar belföldi és nemzetközi fuvarpiacon, ezzel jelentős többletkapacitást és árnyomást hozva a már amúgy is gyenge piacra. Az előző év azonos időszakához képest a DigiLog Consulting a nemzetközi fuvarozásban 1,6%-os, a belföldi szegmensben pedig 3,2%-os fuvardíj-emelkedést mért 2026 első negyedévében. A sikeres áremelések ellenére a fuvarozók nem tudták maradéktalanul áthárítani a 6,9, illetve 3,5%-os költségnövekedést a január–márciusi időszakban.A teljes kompenzációhoz a nemzetközi viszonylatban további 5,4%-os, a belföldiben pedig további 0,3%-os díjemelésre lett volna szükség.Az alacsony szállítási volumenek miatt jelentkező kapacitásfelesleg azonban nem tett lehetővé ekkora áthárítást, így a közúti iparág – iparági átlagban – ebben a negyedévben sem tudott profitot realizálni. Ezzel már a tizedik egymást követő negyedévben hiányzik a nyereség a szektorból, ami szükségszerűen maga után vonja a beruházások elmaradását, a kapacitások csökkentését és a vállalkozások számának visszaesését. 2026. március 31-én Magyarországon 11 663 fuvarozó vállalkozást tartottak nyilván, ami 82-vel (–0,7%) kevesebb az előző negyedévhez képest, és 1 534-gyel (–11,6%) marad el a 2021-es csúcstól. Az elemzők a hazai GDP esetében 1–2%-os bővülésre számítanak, az ipari termelés érdemi felpattanására azonban nem lehet alapozni, így a fuvarozási szolgáltatások iránti kereslet sem fog számottevően emelkedni 2026-ban. A költségek inflációnál magasabb ütemű emelkedésére kell készülni, amit a védett ár esetleges kivezetése és a forint további erősödése fokozhat. A fuvardíjak emelkedése a lanyha kereslet ellenére is folytatódhat, mivel a költségnövekedés áremelésre kényszeríti a fuvarozókat – a teljes áthárításra azonban kevés esély mutatkozik. A közúti szektor profitszintje így idén is alacsony, akár negatív is maradhat, ami a járművek és a vállalkozások számának további, gyorsuló csökkenését vetíti előre. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images