● news.bsdnet.hu

Demeter Szilárd 2026 júniusának elején távozott a Petőfi Kulturális Ügynökség éléről, miután a Köztérnek adott interjújában elismerte, hogy létezett egy bizonyos tiltólista , és bizonyos előadókat, illetve zenekarokat utasításra nem játszottak a közmédiában. Demeter arról is beszélt, hogy voltak olyan e-mailek, amelyekben bizonyos előadók kihagyását kérték a műsorokból. Hozzátette, hogy az üzeneteket egy „segédszerkesztő hölgy” írta, akit ő nem is ismert. Elmondása szerint szólt, hogy fejezzék be az ilyen e-mailek küldését, mert ő a gyártást végzi. A könnyűzene világában a cenzúra ritkán jelenik meg hivatalos dokumentumok formájában. Sokkal gyakoribbak azok a nehezen bizonyítható folyamatok, amelyekben egy zenekar kevesebb fellépési lehetőséghez jut, ritkábban kerül rádiós rotációba, vagy egyszerűen eltűnik bizonyos kulturális platformokról. Bár Demeter Szilárd nyilatkozata elindította a vitát, a hivatalos szervek következetesen hangoztatják, hogy papírra vetett, intézményesített „feketelisták" sosem léteztek, a döntések informális jellege pedig nem bizonyítható. Szintén érvként lehet támaszkodni az üzletpolitikára, miszerint bizonyos dalok vagy előadók (például a rockosabb, alternatívabb hangzású Carson Coma vagy a szókimondóbb Wellhello-számok) egyszerűen nem illeszkednek a szigorúan meghatározott rádiós formátumokba. Ezt némiképp árnyalja a statisztika, ami érdekes tendenciát mutat a 2026-os választások, azaz az április 12. előtti, illetve utáni lejátszási számokról. Tisztán látszik, hogy az úgynevezett fideszes, a korábbi kormány nézőpontját támogatók, illetve a Fideszt és a NER-t kritizáló előadók műsorsávba kerülésének aránya miként változott meg a választások eredményének hatására. Kezdjük a Fideszhez köthető nevekkel. A Most szól.hu alapján, Fluor Tomi és a Wellhello sokszor kritizálták a NER-t, de vajon róluk mit mond a statisztika? Az RTL Házon kívül című műsorában megszólalt a témában Fluor Tomi, Czutor Zoltán és Fekete Giorgio is, akik arról beszéltek, hogyan érzékelték a politikai légkör hatását. Bár a megszólalások nem mindenben egyeztek, közös pont volt az a tapasztalat, hogy bizonyos vélemények vagy közéleti szerepvállalások következményekkel járhattak egy előadó láthatóságára nézve. A nyíltan Fidesz szimpatizáns zenész, a Sugarloaf vezetője, Tóth Szabi úgy látja, egyik fél oldalára sem billent el a mérleg nyelve. A Fidesz 16 évében egyik baloldali, vagy balliberális oldalhoz sorolható zenész sem volt atrocitálva, tehát hátrányt nem szenvedett senki – mondta a zenész, amit némileg cáfol Majka vagy a Carson Coma esete. A XXI. század streaming-korszakában könnyű lenne azt gondolni, hogy a rádiós játszási listák elvesztették jelentőségüket. Magyarországon azonban a nagy országos rádiók továbbra is jelentős közönséget érnek el, ezért a rotációból való kimaradás még ma is komoly hatással lehet egy előadó ismertségére vagy akár bevételeire. A kultúra és a politika viszonya Magyarországon továbbra is érzékeny kérdés. Egy dal rádiós játszása, egy fesztiválmeghívás vagy egy állami támogatás megítélése könnyen túlmutathat a művészeti szempontokon, és társadalmi jelentést kap. A vita azt mutatja, hogy ez a történet még korántsem zárult le. A kérdés nem csak aktuálpolitikai, hanem kulturális is, elvégre mennyire szabad a művészet akkor, amikor a kulturális intézményrendszer és a politikai hatalom közötti határok elmosódnak. (Borítókép: Majoros Péter 2025. augusztus 22-én. Fotó: Tövissi Bence / Index) Ismerd meg a film mögött álló művészek történeteit és szerezd be a Hogyan tudnék élni nélküled? kulisszakönyvét! Kövesse az Indexet Facebookon is!