Tényleg közel lehet az amerikai–iráni alku, de Teherán még nem mondott igent
Mandiner
2026-06-14 13:27
Donald Trump szerint akár már ma aláírhatják azt a megállapodást, amely lezárhatná az Egyesült Államok és Irán közötti, több mint három hónapja tartó háborús szakaszt, és rövid időn belül újra megnyithatná a Hormuzi-szorost a kereskedelmi hajózás előtt.
Az amerikai elnök optimista hangot ütött meg, de azt is jelezte, hogy ha a tárgyalások kudarcba fulladnak, Washington továbbra is fenntartja magának a „végső alternatívát”. Ez lényegében azt jelenti, hogy a katonai nyomás eszköze nem került le teljesen az asztalról.
Teheránban korántsem beszélnek kész megállapodásról.
A Fars hírügynökség egy iráni tárgyalási forrásra hivatkozva azt írta, hogy a vezetés még nem döntött az amerikai javaslatról. A keményvonalas körök fő kifogása az, hogy Irán a Hormuzi-szoros megnyitásával éppen azt az eszközt adná fel, amellyel az elmúlt hónapokban a legnagyobb nyomást tudta gyakorolni Washingtonra és a nemzetközi piacokra.
A kiszivárgott feltételek szerint Irán vállalná, hogy nem gyárt és nem szerez be nukleáris fegyvert, nem bővíti urándúsító létesítményeit, és a magas dúsítású uránkészletek sorsáról külön egyeztetések kezdődnének a következő hatvan napban.
Cserébe az Egyesült Államok meghatározott időre enyhítené az olajszankciókat, nem vezetne be új büntetőintézkedéseket a végleges megállapodásig, és felszabadítana 25 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyont.
A tervezet egyik legfontosabb pontja az lenne, hogy Irán azonnal megnyitja a Hormuzi-szorost minden kereskedelmi hajó előtt, miközben Washington feloldja a tengeri blokádot.
Doha szerepe azért lehet fontos, mert a katari diplomácia az elmúlt években többször is közvetítőként jelent meg olyan ügyekben, ahol Washington és regionális ellenfelei között közvetlenül már nehézkes volt a kapcsolat. Katar külügyminiszterének egyik tanácsadója érkezett Teheránba, a brit lap szeint úgy tűnik, hogy a látogatás célja a diplomáciai folyamat legújabb fejleményeinek áttekintése.
Az izraeli hadsereg szerint a támadás válasz volt arra, hogy a Hezbollah lövedékeket indított izraeli terület felé. Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Israel Katz védelmi miniszter közös közlése szerint az izraeli hadsereg Hezbollahhoz tartozó célpontokat támadott, míg a libanoni állami hírügynökség arról számolt be, hogy csapás érte Ghobeiry térségét is.
Az izraeli hadsereg korábban azt is közölte, hogy két, feltehetően Libanonból indított drón csapódott be Észak-Izraelben, sérültekről azonban nem érkezett jelentés.
Az IDF vasárnap 29 dél-libanoni település lakóit szólította fel otthonaik elhagyására a tervezett csapások előtt, köztük a Zahrani folyótól északra fekvő közösségeket is. A figyelmeztetések különösen érzékeny pillanatban érkeztek, mert papíron továbbra is érvényben van az a tűzszünet, amelynek a Hezbollah és Izrael közötti háborút kellett volna megfékeznie.