Dicsérik, de savazzák is a Tisza közmédiás mestertervét: „jó az irány”, de „sunyi” a megoldás?

A közmédia teljes átalakítását célozza a Tisza Párt pénteken benyújtott törvényjavaslata. A tervezet egyebek mellett a Sajtóalap és a Független Közmédia Testület felállításáról is rendelkezik. Az ATV Híradónak nyilatkozó szakértők szerint a javaslat iránya kedvező, bár több ponton további garanciákra lenne szükség. „A cél egyetlen mondatban összefoglalható: visszaadni a közmédiát a köznek, a magyar embereknek” – ídézte az ATV Tarr Zoltán , a kultúráért felelős minisztert, aki ezzel indokolta a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot. A javaslatot a Tisza Párt képviselői nyújtották be. Tarr hozzátette: a módosítás célja a közmédia intézményrendszerének átalakítása és a politikai befolyás csökkentése. A tervezet szerint jelenlegi formájában megszűnne a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, közismertebb nevén az MTVA. Létrejönne a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint újra önállóvá válna a Magyar Távirati Iroda. A javaslat a Médiatanács függetlenségének helyreállítását is célul tűzi ki. Hatálybalépése esetén azonnal megszűnne a Médiatanács tagjainak, valamint a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA jelenlegi vezető tisztségviselőinek mandátuma. Az újonnan felálló Független Közmédia Testület feladata lenne a közmédia függetlenségének védelme, működésének és gazdálkodásának ellenőrzése, valamint közreműködés a közmédia vezetőinek kiválasztásában. A testületbe a kormánypárti és az ellenzéki képviselőcsoportok egyaránt három-három tagot jelölnének, további három tagot pedig médiaszakmai szervezetek delegálnának. Az ATV Híradónak nyilatkozó Sükösd Miklós, a Koppenhágai Egyetem Kommunikáció Tanszékének docense szerint „ az irány jó, mert a testületben nem pártpolitikusok lesznek”. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a pártok által jelölt tagok akár egyik vagy másik politikai oldal irányába is elfogultak lehetnek. „Ha társadalmi vitára kerül sor a következő hetekben, ez az a pont, ahol amellett érvelnék, hogy minél távolabb távolítsuk el a közmédiát a parlamenttől, a hatalomtól és a parlamenti pártoktól” – fogalmazott Sükösd. A javaslat a független sajtó finanszírozását is megreformálná. Létrejönne a Sajtóalap, amely a jelentős piaci szereplők reklámbevételének 2,5 százalékából, a frekvenciadíjakból, valamint a bírságokból finanszírozná a független, etikus és közösségi sajtótermékeket, illetve műsorszámok gyártását. Polyák Gábor jogász, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének professzora az ATV Híradónak azt mondta: a teljes transzparencia híve, és szerinte ehhez a megfelelő garanciákat is meg lehet teremteni. „Minden ülés akár nyilvánosan vagy legalább online közvetítéssel zajlik, természetesen a pályázók érzékeny adatainak eltakarásával. Minden döntésről nagyon alapos indoklás szülessen, és minden jegyzőkönyv legyen nyilvános” – mondta Polyák. Lánczi Richárd újságíró szerint a tervezet alapján van esély arra, hogy a közmédia valóban a köz médiája legyen. Ugyanakkor hangsúlyozta a szakmai autonómia fontosságát is. „Az újságírónak az a dolga, hogy kételkedjen, kérdezzen, esetleg oknyomozzon, nem pedig az, hogy egy pártnak vagy bármilyen csoportnak a szócsöve legyen. Ideális állapotot soha nem fogunk száz százalékban elérni, de az ebbe az irányba való törekvés nagyon üdvös lenne” – mondta. Vona Gábor, a 2RK elnöke korábban Facebook-oldalán reagált a közmédia átalakítására. Szerinte „ sunyi” az időzítés, utalva arra, hogy a javaslat péntek este került elő, és „sunyi” a megoldás is, mivel nem a kormány, hanem három képviselő terjesztette a javaslatot az Országgyűlés elé.