● news.bsdnet.hu

Az elmúlt években szinte természetessé vált, hogy egy intenzív edzés után az emberek fehérjeturmixot készítenek, aminosav-kiegészítőket fogyasztanak vagy extra fehérjével dúsított élelmiszereket választanak. A fitneszipar és a közösségi média is azt sugallja, hogy az izmok fejlődésének kulcsa a minél gyorsabb fehérjebevitel, ezért sokan úgy érzik, minden edzés után kötelező egy adag protein. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb, és bár a megfelelő mennyiségű fehérje valóban fontos az izomépítéshez és a regenerációhoz, a túlzásnak itt is lehetnek kellemetlen következményei. Különösen azoknak érdemes odafigyelniük, akik nagy mennyiségben fogyasztanak fehérjét vagy aminosav-kiegészítőket anélkül, hogy valóban szükségük lenne rájuk. Bizonyos esetekben ugyanis ez a szokás felesleges terhet róhat a szervezetre, és érzékeny embereknél a vesék működését is megterhelheti. Nem mindenki profi sportoló A fehérjék az emberi szervezet alapvető építőkövei, nélkülük elképzelhetetlen az izmok, a hormonok vagy éppen az enzimek megfelelő működése. Egy rendszeresen sportoló ember fehérjeszükséglete valóban magasabb lehet, mint egy ülő életmódot folytatóé, de ez nem jelenti azt, hogy korlátlan mennyiséget kellene fogyasztania. Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy ha egy adag fehérje hasznos, akkor kettő vagy három még jobb lesz. A szervezet azonban nem raktározza korlátlanul az izmok számára a bevitt fehérjét. A felesleg lebontásra kerül, amelynek során nitrogéntartalmú bomlástermékek keletkeznek, ezek kiválasztásában pedig a veséknek fontos szerepük van. Ez egészséges embereknél általában nem jelent problémát, de hosszú távon, különösen extrém mennyiségű fehérjebevitel esetén már felmerülhet a fokozott veseterhelés kérdése. Mikor lehet valóban gond a túl sok fehérje? Az egészséges veseműködésű embereknél jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a mérsékelten magas fehérjebevitel önmagában vesebetegséget okozna. Más a helyzet azonban azoknál, akiknek már fennáll valamilyen veseműködési zavaruk, cukorbetegségük, magas vérnyomásuk vagy öröklött hajlamuk van a vesebetegségekre. Náluk a túlzott fehérje- vagy aminosav-bevitel fokozhatja a vesék munkáját, ami hosszabb távon kedvezőtlen lehet. Sokszor azért veszélyes ez, mert az érintettek nem is tudnak arról, hogy veseműködésük már nem tökéletes, így gond nélkül fogyasztanak napi több fehérjeturmixot és különféle étrend-kiegészítőket. Éppen ezért szakemberek szerint különösen fontos, hogy krónikus betegségek esetén vagy rendszeres táplálékkiegészítő-használat mellett időnként laborvizsgálattal is ellenőrizzék a vesefunkciókat. Az aminosav-kiegészítők sem veszélytelenek A sportolók körében nemcsak a fehérjeporok, hanem az elágazó láncú aminosavakat, úgynevezett BCAA-kat vagy esszenciális aminosavakat tartalmazó készítmények is rendkívül népszerűek. Ezeket gyakran azzal reklámozzák, hogy gyorsítják az izomépítést vagy csökkentik az izomlázat, miközben sok felhasználó már eleve elegendő fehérjét visz be a normál étrendjével. Ha valaki megfelelően táplálkozik, rendszeresen fogyaszt húsokat, tejtermékeket, tojást, hüvelyeseket vagy más fehérjeforrásokat, akkor könnyen előfordulhat, hogy az extra aminosav-bevitel már nem jelent valódi előnyt. Ehelyett egyszerűen csak tovább növeli a szervezet által feldolgozandó nitrogénmennyiséget, ami ismét a kiválasztó rendszert terheli. Az étrend-kiegészítők ráadásul nem helyettesítik a kiegyensúlyozott táplálkozást, és sok esetben marketingjük erősebb, mint a mögöttük álló tudományos bizonyíték. A regeneráció nem csak a proteinről szól Sokan kizárólag a fehérjebevitelre koncentrálnak, miközben megfeledkeznek arról, hogy az izmok helyreállításához számos más tényező is szükséges. A megfelelő mennyiségű szénhidrát segít feltölteni a kiürült energiaraktárakat, a folyadékpótlás támogatja a szervezet normál működését, az elegendő alvás pedig kulcsszerepet játszik az izomregenerációban és a hormonális folyamatokban. Egy átlagos, heti néhány alkalommal sportoló ember számára sokszor egy kiegyensúlyozott étkezés – például csirkemell rizzsel és zöldségekkel vagy egy joghurt gyümölccsel és zabpehellyel – ugyanúgy biztosíthatja a szükséges tápanyagokat, mint egy drága fehérjeturmix. A regeneráció sikerét nem egyetlen ital vagy kapszula dönti el, hanem az egész napi életmód és táplálkozás összessége. Mennyi fehérje számít elegendőnek? Az optimális mennyiség függ az életkortól, a testsúlytól, az aktivitási szinttől és a sport típusától is. Az átlagos felnőttek szükséglete jóval alacsonyabb, mint az élsportolóké, miközben sokan már a mindennapi étkezéseikkel is bőségesen fedezik ezt az igényt. Azok számára, akik intenzíven edzenek vagy izomtömeg-növelés a céljuk, valóban indokolt lehet a magasabb fehérjebevitel, de ezt érdemes dietetikussal vagy sporttáplálkozási szakemberrel egyeztetni. A kontroll nélküli, divatból történő kiegészítőhasználat helyett sokkal célravezetőbb felmérni, hogy az étrend valóban hiányos-e, vagy csak a reklámok keltik azt az érzést, hogy még több fehérjére van szükség. Fehérje shake (Forrás: Getty Images) A mértékletesség a legjobb stratégia Az edzés utáni fehérjeturmix önmagában nem ellenség, és megfelelő körülmények között hasznos eszköz lehet a regeneráció támogatására. A probléma akkor kezdődik, amikor a kiegészítők átveszik a kiegyensúlyozott étrend helyét. Az is baj lehet, amikor valaki indokolatlanul nagy mennyiségben fogyaszt fehérjét és aminosavakat abban a hitben, hogy ezzel gyorsabban fejlődik. A szervezet működésének megvannak a maga korlátai, és az izomépítés sem kizárólag a fehérjebevitelen múlik. A tudatos táplálkozás, a változatos étrend, a megfelelő folyadékfogyasztás és a pihenés együtt sokkal többet érhet, mint még egy plusz adag proteinpor. Különösen azoknak érdemes óvatosnak lenniük, akiknek ismert vesebetegségük van, vagy fennáll náluk a fokozott kockázat, mert számukra a túlzás valóban többet árthat, mint használ.The post Ez a népszerű edzés utáni szokás többet árthat, mint használ first appeared on nlc.