● news.bsdnet.hu

A MEKH legfrissebb 2025-ös energiastatisztikai riportja alapján, az előzetes adatok azt mutatják, hogy a bruttó villamosenergia-termelés 4,6%-kal, 39 723 GWh-ra nőtt 2025-ben, miközben a hazai összes felhasználás gyakorlatilag stagnált 48 720 GWh-n. A két szám közötti olló záródása önmagában elmondja az év legfontosabb áramszektoros történetét: a többlettermelés nem többletfogyasztást szolgált ki, hanem importot váltott ki. A NETTÓ ÁRAMIMPORT ARÁNYA A HAZAI FELHASZNÁLÁSON BELÜL 18,5%-RA CSÖKKENT, ami 13 ÉVE NEM VOLT ILYEN ALACSONY. A termelés szerkezete közben tovább tolódott a karbonsemleges irányba. A megtermelt villamos energia 40,5%-a nukleáris, 35,1%-a megújuló, 23,3%-a fosszilisből származott - ami azt jelenti, hogy a fosszilis termelés részesedése éves alapon 3,9%-kal csökkent. A megújuló oldal motorjai: Mindennek az eredménye, hogy a megújuló áram részaránya a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül egyetlen év alatt 4,2 százalékponttal, 24,1%-ról 28,3%-ra nőtt. Viszonyításképpen: ez a mutató 2019-ben még 10% volt, vagyis hat év alatt közel megháromszorozódott. Egy kakukktojás a mixben: miközben gyakorlatilag minden megújuló technológia bővült, a szélerőművek termelése 11,2%-kal esett vissza. A MEKH-riport a visszaesés okát nem részletezi, és mivel érdemi új szélkapacitás évek óta nem épült a magyar rendszerben, a csökkenés mögött vélhetően az elöregedő, változatlan méretű erőműpark és a kedvezőtlenebb széljárás kombinációja állhat . Tehát a szélnek a hazai megújuló mixben a maga 4,2%-os részarányával továbbra is csak statisztaszerep jut - azonban közel lehet a változás szele . Az áramszektor sikersztorija mellett az energiamérleg másik oldala jóval kevésbé mutatós. A primer belföldi felhasználás a korábbi évek csökkenő tendenciája után 1,1%-kal, 1 020 926 TJ-ra nőtt. Ha ennek a növekménynek a forrását keressük, akkor azt találjuk, hogy A növekmény oroszlánrészét a földgáz adta, amelynek felhasználása 5,4%-kal bővült. Papíron ez akár strukturális trendfordulónak is kinézhetne, de érdemes egy pillanatra megállni. A fűtési igényeket jellemző fűtési napfokszám 11,6%-kal volt magasabb az előző évinél, vagyis a gázfogyasztás-bővülés jelentős részben egyszerűen a hidegebb fűtési szezon számlájára írható . Az importszámokban azonban látszik a többletigény. A nettó földgázimport energiamennyiségben 20,3%-kal nőtt, és elérte a 234 687 TJ-t, a földgáz importfüggősége pedig 9,3 százalékponttal, 75%-ra emelkedett. Ezzel együtt AZ ORSZÁG TELJES ENERGIAIMPORT-FÜGGŐSÉGE A 2024-ES 48,7%-RÓL 50,9%-RA NŐTT. Érdemes hozzátenni: a 2024-es 48,7% kifejezetten alacsony, kilenc év legjobb értéke volt, ezért az 50,9% historikus összevetésben nem kiugró (2022-ben még 63,8%-on állt a mutató). A szén gyakorlatilag kiírja magát a magyar energiastatisztikából: a hazai széntermelést teljes egészében kitevő lignittermelés 44%-kal, a szén és széntermékek felhasználása 42,1%-kal esett vissza egyetlen év alatt. A szén a bruttó villamosenergia-termelésnek már csak 3,2%-át adta. A folyamat évek óta zajlik, 2025 inkább csak a tempót illusztrálja. Ami korábban évtizedes kifutásnak tűnt, az éves 40% feletti csökkenési ütem mellett néhány éven belül kerekítési hibává zsugorodik. A nagy kérdés tehát már nem az, hogy zöldül-e a magyar energiarendszer, hanem az, hogy a villamosenergia-szektorban elért eredmények milyen gyorsan tudnak átterjedni az energiafelhasználás többi területére. A napenergia térnyerése, a szén visszaszorulása és az alacsonyabb áramimport egyértelmű sikertörténet, de amíg a fűtés, az ipar és az energiamix jelentős része továbbra is földgázra épül, addig az ország energiafüggetlensége és dekarbonizációja csak részben valósul meg.